Történelmünk

Papp László: Az amerikai ötvenhat tanulsága

Július negyedikén, amikor vége van az ünnepnek, örömmel néztük a tüzijátékokat, részt vettünk a baráti összejöveteleken, itt az ideje, hogy elgondolkozzunk: mit  jelent a mi számunkra, amerikai magyarok számára is ez a nap.

 

 

Gondoljunk arra, hogyan szállt szembe ÖTVENHAT lázadó “kuruc” a 18-ik század
“szuperhatalmával”, mert szabadságra és függetlenségre vágyott. Minthogy ügyük tiszta és “magától érthetõdõ” volt, melléjük állt az ország nagyrésze. Thomas Paine, akit lázitónak, “terroristának” bélyegeztek, figyelmeztette társait, hogy “próbára tevõ idõk következnek....de akik élvezni szeretnék a szabadság áldásait, azoknak vállalni kell annak megpróbáltatásait is”.

Akik a Forradalom élére állottak, vállalták a megpróbáltatásokat. A Függetlenségi Nyilatkozat 56 aláirója “életét, javait és szent becsületét” tette kockára. Nem rongyos nincstelenek, hanem tehetõs, tanult és köztiszteletben álló emberek voltak, akiknek igen sok veszteni valója volt. Ahogy a Rákócziaknak, Zrinyieknek is, az õ 18-ik századi küzdelmeikben. Az aláirók között 24-en ügyvédek, 11-en kereskedõk, kilencen farmerek voltak. Tudták, hogy a saját és családjuk életét veszélyeztetik, ha az angol katonák kezére kerülnek.

Valóban, az aláirók közül ötöt elfogtak és halálra kinoztak. Tizenkettõnek felperzselték az otthonát. Kettõnek a fia halt meg a harctéren, két másik fiát fogságba vetették. Kilencen belehaltak a háborúban szerzett sérülésekbe.

A virginiai Carte Braxton, gazdag kereskedõ hajóit elrabolták az angolok. Mindenét eladta, hogy adósságait kifizethesse és nincstelenül halt meg. Thomas McKeam hontalanul állandó bujdosásban élt, családja idegeneknél rejtõzött. Nemcsak õ vesztette el mindenét, de sorsában osztozott Dillery, Clymer, Gwinnett, Hall, Heyward, Middleton, Rutledge és Walton is.

Thomas Nelson Jr.amint látta, hogy Cornwallis generális az õ Yorktown-i házában üti fel a fõhadiszállást, arra biztatta Washingtont, hogy romboltassa le az otthonát. Francis Lewis otthona és birtoka is megsemmisült. Az angolok elfogták a feleségét és bebörtönözték, ahol  rövidesen meghalt. John Hart feleségét és 13 gyermekét hátrahagyva menekült. Megtört szivvel halt meg. Hasonló sorsra jutott Norris és Livingston is.

Mindezt “magától érthetődõ” egyszerüséggel vállalták, mert hittek abban, hogy minden ember egyenlõen “a Teremtõ által elidegenithetetlen jogokkal ruháztatott fel....amely magában foglalja az élet, a szabadság és a boldogulás jogosultságát”.

Végül is, ezek a gyarmati kereskedők és farmerek akik az akkori világ legnagyobb hatalmával szembe mertek szállni, többre értékelték a szabadságot az életüknél, amit hajlandók voltak kockára tenni. Sok mindenben nem értettek egyet, keményen megküzdöttek egymással, de egységesek maradtak, mert tudták, hogy együtt többet érnek mint kölön-külön.

A szabadságot és a demokráciát nem adják ingyen. Amit az alapitó atyák elkezdtek, az a mai napig is épül és formálódik. Ki lehetne tenni a figyelmeztetõ táblát: “Vigyázat, munkaterület”. Egy Nyilatkozat, vagy Alkotmány végsõ sorban még nem jelenti a demokrácia megvalósulását. Sokkal inkább forditva, a demokrácia biztositja az alkotmányosság lehetõségét. Ezért minden nap, fáradhatatlanul meg kell küzdeni.

Papp László

comments powered by Disqus