Emlékezzünk a South Bend-iekre
Emlékezzünk a South Bend-iekre, egykori földijeinkre! 125 évvel ezelőtt jelentek meg az első magyar kivándorlók az Indiana állambeli South Bend-ben!
Családi látogatás révén jutottam el 2006. áprilisában az Indiana-beli South Bend városába. A meglátogatott család – történetesen a lányom családja – a város déli részén fekvő Notre Dame egyetemváros N. Notre Dame utcájában lakott. Ez az utca déli irányban egyenesen az egyetemváros szívébe vezet, ahol az elegáns kupolával ellátott igazgatási épület, és mellette a város katedrálisa található. Mondanom sem kell, hogy ezen az utcán többször sétáltunk, s mindjárt az első napok egyikén lányom felhívta figyelmemet az utca keleti oldalán elterülő Cédrus ligeti temetőre (Cedar Grove Cemetery), melyben számos magyar feliratú síremlék látható. Vőm, látva a város magyar vonatkozásai iránti érdeklődésemet, elvitt a városi közkönyvtárba, ahol néhány magyar nyelvű könyv között találtam rá arra a könyvre, mely lényegében a családi kötöttségek mellett meghatározta az ittartózkodásom alatti „szabadidős foglalatosságomat”. Remélem, megbocsátja nekem a könyv tisztelt szerzője, hogy – nem kisebbítve a kivándorolt magyarok nyelvhasználatával kapcsolatos érdeklődésemet – jelen esetben elsősorban az ragadott meg, hogy „…South Bend-be … a magyarok főleg a mai Győr-Sopron megye területéről érkeztek”, vagyis az én szűkebb hazámból. Ennek a könyvnek a címe: „FEJEZETEK A SOUTH BEND-I MAGYAR NYELVHASZNÁLATBÓL”. Írta: Kontra Miklós.
A következő napok sétái egyre többször ebbe a temetőbe vezettek, mígnem sikerült csaknem teljes egészében feltérképeznem a temetőben található magyar (illetve a feliratok alapján magyarnak vélhető) síremlékeket. Legnagyobb sajnálatomra csak kint-tartózkodásom vége felé szereztem tudomást arról, hogy South Bendben létezik egy másik temető is, mégpedig a Magyar Szent Szív Temető, (Hungarian Sacred Heart Cemetery, Western Ave), melyben – volt alkalmam meggyőződni – szinte kizárólag magyar nevek szerepelnek a sírfeliratokon, és kiterjedésében megítélésem szerint közel akkora, mint a Cédrus ligeti, ahol az elhunytak „csupán” mintegy 20 %-a lehet magyar!!!
Részletek a fent említett könyvből:
„Az első magyar bevándorlók 1882-ben érkeztek South Bend-be. A Registrum Matromoniorum Ecclesiae ’Sancti Stephani’ South Bendiense I. kötetéből kitűnik, hogy a magyarok főleg a mai Győr-Sopron megye területéről érkeztek. A betelepülők és gyermekeik virágzó AM (amerikai magyar) közösséget alakítottak ki. 1910-ben szentelték fel az impozáns Szent István r.k. templomot a Thomas Streeten, Nagy South Bend közepén. Az egyházközségi iskola ekkor 10 éve működött már. 1916-ban a Western Avenue-tól délre elterülő Rum Village nevű negyedben, amelyet Kis South Bendnek is hívnak a magyarok, megszervezték a Magyarok Nagyasszonya egyházközséget.
Az ottani magyar iskola 1925-ben épült föl. A reformátusok 1906-ban szentelték fel templomukat. A Szent István egyházközség égisze alatt 1901-ben megalakult a Műkedvelő Kör. Az első magyarok letelepedésének 50. évfordulójára kiadott emlékkönyv szerint 1932-ben körülbelül 10 ezer magyar élt South Bendben. Sokan közülük az Oliver mezőgazdasági gépgyárban, a Singer varrógépgyárban vagy a Studebaker autógyárban dolgoztak. Az első bevándorlók gazdasági okok miatt hagyták el Magyarországot, a később érkezett két kisebb hullám elsősorban politikai okok miatt. Körülbelül 70 ún. dípí ’hontalan’ és mintegy 300 ún. szabadságharcos települt le South Bendben a II. világháború után, illetve 1956-1957-ben (Scherer 1975:2). Az 1970. évi népszámlálási adatok szerint South Bendben és a vele egybeépült Mishawakában 5348 magyar anyanyelvű ember élt.”
„Az öregamerikások zöme meggazdagodni ment Amerikába, és nem meghalni. Céljuk az volt, hogy az ott keresett pénzt hazahozva itthon földet vegyenek, s emberibb életet éljenek.” „Az amerikai magyarok társadalmi életének három fő színtere az egyház, a politikai és társadalmi klubok (Szamek 1947:20). E háromból ma South Bendben gyakorlatilag már csak az egyház funkcionál. 1979-ben két magyar katolikus és egy református gyülekezet működött South Bendben. A Szent István plébánián a magyar nyelvű misék több mint egy évtizede megszűntek már, s a magyar plébános 1980. évi nyugalomba vonulása után a püspök a templomot átadta a környékre nagy számban betelepült mexikóiaknak. A Magyarok Nagyasszonya egyházközség éléről a magyar pap szintén 1980-ban vonult nyugdíjba – ötven évi szolgálat után. Ebben az egyházközségben azonban a mai napig szolgál egy magyar lelkész. A református templomnak amerikai papja van, aki az idős magyar egyháztagokkal csak tolmács útján tud érintkezni. ……. A Magyarok Nagyasszonya templom tehát az egyetlen, ahol még ma is van magyar nyelvű istentisztelet.”
Megjegyzés az idézetekhez: A könyvben az időpontokhoz kapcsolódó eseményeket úgy kell értelmezni, hogy a szerző - a könyvében leírtak szerint - az 1986-ban, illetve előtte gyűjtött adatait dolgozta fel! Miért foglalkozom ezzel a témával? Mert amint fentebb is említettem, többségükben szűkebb hazámból távoztak el ezek az emberek (a 911 azonosított név mellett csupán 32 esetben szerepelt ugyan a születési hely, de e 32-ből 28 esetben Sopron és Győr megye, 2 esetben Zala megye, és egy-egy esetben Szabolcs és Bereg megye), és nagyobb (bizonyosan meghatározó) részük azzal a szándékkal „vándorolt ki”, hogy majd visszatér hazájába, mint az a fenti idézetekből is kiderül: „Az öregamerikások zöme meggazdagodni ment Amerikába, és nem meghalni. Céljuk az volt, hogy az ott keresett pénzt hazahozva itthon földet vegyenek, s emberibb életet éljenek.” És ők, kiknek síremlékét a Cédrus ligeti temetőben láttam, már soha nem térhetnek vissza szülőföldjükre. Pedig ők (is), és utódaik és meg nem született utódaik most nagyon hiányoznak itthon. Hiányoznak – mondatja velem a szívem, de az eszemmel mérlegelve a dolgot ? …bizony nem egyszerű! Ésszel mérlegelve is: persze, hogy hiányoznak, hisz abszolút számokban mérve is fogy itthon népességünk De azokban a falvakban, ahonnan ők elindultak (Páli, Babót, Garta, Ebergőc, Fertőszentmiklós, Hegykő, Hidegség, Röjtök, Veszkény, Süttör, Ság…) arra a hosszú útra, lényegében azóta is hasonló gondokkal küszködnek az itthon maradottak – munkanélküliség, elszegényedés, a fiatalok menekülése ezekből a falvakból, minek következtében bezárnak az iskolák, … („ne hagyjátok az iskolát, az iskolát és a templomot!..”).
A Cedar Grove-i temetőben talált sírfeliratok alapján a 911 általam magyarnak vélt (pontosabban Magyarországról kitelepült) embert takaró 213 családnév közül egy-egy adott név 55 (75) esetben csupán egyszer, 57 (54) esetben kétszer, 29 (27) esetben háromszor és 26 (24) esetben négyszer szerepel. (A zárójeles számok a férjezett asszonyok lánykori nevének figyelembevételét – ahol egyáltalán ez ismertté vált – tükrözik.) Az egyes nevek kis előfordulási száma – közelebbi információk hiányában - arra enged következtetni, hogy zömmel egyedülállóak teszik ki ezt a csoportot, akik valóban azzal a szándékkal mentek ki, hogy egy kis pénzt összegyűjtve visszatérjenek hazájukba. Nem vitatva a kitelepülők eredeti szándékát, a Cedar Grove-i temetőben talált sírfeliratok adatainak feldolgozása sok megválaszol(hat)atlan kérdést vet fel. Néhány szemléltető adat a South Bend-i Cédrus ligeti temetőben (Cedar Grove Cemetery, N. Notre Dame Ave) nyugvó magyarnak vélt elhunytak sírfeliratai alapján: A következő táblázatban az egyes oszlopok jelentése: a - Az adott név előfordulása* b - Az adott nevet viselők száma c - Az előzőek közül 1900. előtt születet-tek d - Az előzőek közül a nők száma e - Az előzőek közül utalás a férjezett, ill. anyai állapotra ** f - Az előzőekből a férj nevéhez kapcsolódó –né toldalékkal képzett nevek száma g - Férj neve megtalálható a b c d e f g.
| a | b
|
c
|
d
|
e
|
f
|
g
|
| Egyszer | 55 | 37 | 13
|
7
|
5
|
0
|
|
2x |
114 | 86 | 36
|
17
|
7
|
6
|
| 3x | 87 | 61
|
30
|
14 | 3
|
3
|
| 4x | 104 | 60
|
26
|
15
|
6
|
6
|
| 5x Bella, Bognár,
Chernitz. Gulyás, Tars |
25 | 19
|
10
|
7
|
0
|
0
|
| 6x Desits,
Dukai, Kocsis, Kulcsár, Nyerges, Szigeti, Vécs |
42 | 32
|
14
|
7
|
0
|
0
|
|
7x Egyed,
|
35 | 21
|
9
|
5
|
0
|
0
|
|
8x Farkas,
|
16 | 15
|
6
|
2
|
0
|
0
|
|
9x Kiss,
|
54 | 38
|
13
|
7
|
1
|
1
|
| 10x Gergátz.
Kovacsics, Pintér, Tsida |
40 | 28
|
13
|
6
|
2
|
0
|
| 11x Fábián, Sipőcz
|
22 | 9
|
4
|
2
|
1
|
1
|
| 12x Nyikos
|
12 | 5
|
1
|
1
|
0
|
0
|
| 13x Szalay
|
13
|
5
|
3
|
2
|
0
|
0
|
| 15x Török
|
15 | 10
|
4
|
2
|
0
|
0
|
| 16x Molnár
|
16
|
14
|
7
|
3
|
1
|
0
|
| 17x Pápay,
Baranyai, Locsmándy |
51
|
32
|
15
|
9
|
2
|
1
|
| 18x Varga
|
18
|
13
|
5
|
1
|
0
|
0
|
| 22x Nagy
|
22
|
10
|
5
|
2
|
1
|
0
|
| 28x Kov'ács, Tóth
|
56 | 40
|
17
|
8
|
2
|
2
|
| 31x Szabó
|
31
|
18
|
8
|
5
|
1
|
0
|
| 34x Németh
|
34
|
22
|
11
|
7
|
2
|
0
|
| 49x Horváth
|
49
|
42
|
19
|
10
|
3
|
2
|
| Összesen | 911 | 617
|
269
|
139
|
37
|
22 |
Oszlopok:
a - Az adott név előfordulása*
b - Az adott nevet viselők száma
c - Az előzőek közül 1900. előtt születettek
d - Az előzőek közül a nők száma
e - Az előzőek közül utalás a férjezett, ill. anyai állapotra**
f - Az előzőekből a férj nevéhez kapcsolódó -né toldalékkal képzett nevek száma
g - Férj neve megtalálható
Megjegyzés:
* A nevek előfordulásánál ebben a táblázatban a férjezett nők nevét a férj nevével vettem számításba
** Minden valószínűség szerint a férjezett nők aránya a valóságban lényegesen nagyobb lehetett, ugyanis az ún. családi sírköveken több esetben tettenérhető az „amerikai hatás”, mely szerint a férjezett asszonyok nevét nem az akkori magyar szokások szerinti ’férj neve + né toldalék’ formában jegyezték fel, hanem a férj vezetékneve mellett az asszony keresztneve szerepel.
Például:
• Ha erős visszatérési szándékkal vándoroltak ki, miért olyan magas a családok (férj-feleség), illetve a nők aránya? Ugyanis a teljes adatállomány vizsgálatából kiderül, hogy az 1862 előtt született 93 személy között (tehát akik az első 1882-es bevándorlási hullám idején betöltötték 20. életévüket) 31 szerepel feleség- illetve anyaként, és további 7 női név található közöttük.
• Vajon mi magyarázza azt, hogy a férj nevéhez kapcsolódó –né toldalékkal képzett 37 névhez csak 22 név alapján azonosítható férj síremléke található meg a temetőben (valóban hazaköltöztek, vagy - utóduk nem lévén - nem volt, aki megörökítse nevüket???)
• Más szemszögből érdekes lenne megvizsgálni – bár nem tudom, hogy a relatíve kis létszám (az összegyűjtött 911 név közül 805 esetben volt megtalálható a születési és az elhalálozási évszám is), és az aránylag nagy időtávot (1831 – 2005) átölelő adathalmaz alkalmas-e komolyabb következtetések levonására -, a szociális körülmények és az elért életkor összefüggéseit. Ehhez néhány adat a 805 személy megismert adatai alapján: Átlagos életkor: 54,75 év Csecsemőkorban (1 év alatt) elhunytak száma: 26 Az előzőekkel együtt a 16 évet el nem értek száma: 83 21 - 40 éves korukban elhunytak száma: 129 41 - 60 éves korukban elhunytak száma 198 61 - 75 éves korukban elhunytak száma: 173 A 75. évüket betöltöttek száma: 207 Az előzőek közül is a 90. életévüket betöltöttek száma: 32 A legidősebbek közülük (hárman) 96 évet éltek.
Miért most foglalkoztat engem ez a téma? "Az első magyar bevándorlók 1882-ben érkeztek South Bend-be." - írja a bevezetőmben említett „FEJEZETEK A SOUTH BEND-I MAGYAR NYELVHASZNÁLATBÓL” című munkájában Kontra Miklós, ma az MTA doktora, tudományos főmunkatársa, osztályvezető. Tehát idén 125 éve annak, hogy az első Győr- Moson- és Sopron megyei (és velük együtt sok-sok más megyebeli) kivándorlók megjelentek South Bend-ben, hogy boldogulásukat keressék azzal az eredeti szándékkel, hogy majd egyszer visszatérnek szülőhazájukba. „A Szent István plébánián a magyar nyelvű misék …megszűntek már, s …a püspök a templomot átadta a környékre nagy számban betelepült mexikóiaknak.” 2005-ben pedig már arról értesülhettünk, hogy a templomot le is bontották. „A Magyarok Nagyasszonya egyházközség éléről a magyar pap szintén 1980-ban vonult nyugdíjba – ötven évi szolgálat után.” Szabó János S. (szül. 1905. jan.21.) , az egyházközség utolsó plébánosa 1991. április 8-án bekövetkezett halála után a Magyar Szent Szív temetőben alussza örök álmát a feltámadás reményében. „A református templomnak amerikai papja van, aki az idős magyar egyháztagokkal csak tolmács útján tud érintkezni. …” – írta már több, mint húsz évvel ezelőtt a fentebb hivatkozott értekezés szerzője. Vajon ki emlékezik meg erről az eseményről? Létezik még valamilyen egyesület, szervezet, mely összefogná South Bend magyarságát, hogy ezt az évfordulót – őseikhez méltóan megünnepelhessék? Mindenesetre innen, Győrből sok szeretettel üdvözlöm South Bend magyarjait, és békés nyugodalmat kívánok Isten áldásával a Cédrus ligeti fák alatt nyugvóknak!
Tisztelettel:
Takács Tihamér
t8takacs@enternet.hu