MBK

Orbán az antikrisztusról, a világmagyarságról és a magyar szenvedésről

A Hetek cikke Orbán Viktor clevelandi fellépéséről, melyben az amerikai magyarokat is célba veszi.

Megjegyzés: A Hetek a Hit gyólekezete nevű Magyarországon működő fundamentalista amerikai csatlósegyház politikai kiadványa. Nagy sikert aratott a clevelandi hallgatóság előtt Orbán Viktor október
23-ai ünnepi beszéde. A volt miniszterelnök szemmel láthatóan ügyelt arra,
hogy semmi olyat ne mondjon, amellyel később idehaza támadhatják, hiszen az
amerikai út előtt a HVG beharangozta, hogy meglehetősen vegyes hallgatóság -
többségében hungaristák - előtt fog beszélni. Az tény, hogy Orbán Viktor
többször említette, hogy mennyi tragédia érte Magyarországot, bár a
Horthy-rendszerről nem beszélt elítélően. Sőt, egy szót sem szót erről a
zavaros korszakról. A kommunizmus kapta a legnagyobb kritikát: "Elfoglaltak
mindent, üldözték az embereket, megnyomorították a falusi gazdákat, papok és
hívők tízezreit zárták börtönbe. Ahogy Hamvas Béla írta: >1945 tabula rasa
volt, a múltat a tábláról letörölték, ám ahelyett, hogy elkezdtük volna
építeni az Isten országát, megidéztük az Antikrisztust.<"
A javarészt középkorú hallgatóság vastapsára egy magyar zászlót vivő
cserkészfiút követve érkezett Orbán Viktor a pulpitushoz, a clevelandi
katolikus templom alagsori előadójában. Háta mögött egy óriási címer és egy
amerikai zászló volt. A magyar politikus nagyívű beszédének egyik
vezérmotívuma a magyar szenvedéstörténet "elemzése" volt, így megtudhatták a
jelenlevők, hogy a 20. században "a magyarságot folyamatos
méltánytalanságok, hányattatások, jogtalan hátratételek érték". És a 20.
század passiója a magyarok Magyarországról történő kivándorlása, "1956
októberének szétszóratása után pedig minden egyes kiszakított honfitárs
megannyi, újra és újra magát ismételt, egyszemélyes Trianon volt" - érvelt a
politikus.
A beszédben többször "megjelent" a nagy és erős nemzet múltbeli képe. Egy
ízben úgy érvelt Orbán, érthetően a pártállami időkre utalva, hogy "azt
akarták, hogy felejtsük el a nemzet történelmi és földrajzi nagyságát
éppúgy, miként a nemzet határokon túl nyúló kiteljesedését". Később arról
értekezett, hogy miként "válhat a feldarabolt, a szétszóratott, a
visszanyesett nemzetből befolyásos, egységes és erős magyarság".
A szónok szavaiból úgy lehetett érteni, hogy egyfajta küldetésként érdemes
felfogni a magyarságot, és nem emigrációnak kell nevezni a kivándorolt
magyarokat, hanem - egyfajta kiválasztottságra utaló - diaszpórának. Meglepő
megállapítást tett Orbán Viktor: "ami pedig ránézésre diaszpórának tűnik,
valójában világmagyarság: egy készülődő világnemzet ígérete". Bibliai
hasonlatot is használt arra, hogy két-három magyar származású személy milyen
hatással is bír: "Tudjuk jól, hogy mit mondott az evangéliumban a Mester a
tanítványoknak: ha ketten vagy hárman összejöttök a nevemben, én ott leszek
veletek. Valahogy így van ez a hazával is: ahol magyarok ketten-hárman
összejönnek, mindjárt ott érződik az egész Magyarország, minden színével,
minden ízével és minden erejével."
Érthetően az emlékezés apropóján a leginkább bírált időszak a bolsevizmus
kora volt Orbán beszédében, bár meglepő volt, hogy utalás szinten sem
hangzott el az ugyancsak hasonlóan vitatott és elítélhető Horthy-korszak
"elemzése".
Orbán felidézett egy-két történelmi eseményt a küzdelmes magyar sors
alátámasztására: "Hányszor látták úgy eleink, hogy kiúttalan labirintusba,
végeérhetetlen rengetegbe jutottak! Vajon a Világosnál fegyverüket és
zászlaikat zokogva földre hajító honvédek hihették-e, hogy harcuk tovább
folyik más eszközökkel? Hihették-e, hogy húsz év múltán az uralkodót
kiegyezésre fogják kényszeríteni? Hihették-e, hogy harminc év múltán lesz
majd egy olyan Magyarország, amely történelmének soha nem látott
gyarapodását éli majd? És vajon a mi szüleink és nagyszüleink hogyan
gondolkodtak a kilátásaikról? Vajon milyen világban hittek a második
világégés után, 1945-ben?"
Részletes elemzést kaphattak a clevelandiek az 1945 után - valóban - gonosz
korszakról. A "második világháború után bejött hazánkba a másik
szocializmus, a nemzeti unokatestvére, a nemzetközi, a bolsevik. (.)
Elfoglaltak mindent, üldözték az embereket, megnyomorították a falusi
gazdákat, papok és hívők tíz-ezreit zárták börtönbe. Ahogy Hamvas Béla írta:
1945 tabula rasa volt, a múltat a tábláról letörölték, ám ahelyett, hogy
elkezdtük volna építeni az Isten országát, megidéztük az Antikrisztust.<" Az
elkeseredettség és a szilárd hit, hogy létezik egy másik, szemmel nem, csak
a szívvel látható Magyarország, vitte emberek millióit az utcára 1956.
október 23-án. A hit és remény, hogy létezik egy másik, egy szabad,
független, gyarapodó Magyarország, ahol az emberek nem rettegnek a
besúgástól, hanem bizalommal fordulnak egymás felé. Nem az irigység, hanem a
másik sikere feletti öröm, nem az osztályharc, hanem a szeretet tölti el a
lelkeket. Hosszú harc volt ez, és évtizedekig úgy hittük: elbukott. Számosan
talán azt is gondolhatták, hogy felesleges, értelmetlen áldozat volt, de
végül, 34 év múltán, a szovjet hódoltság megszűntekor, Magyarország
újjászületésekor beteljesedett Márai Sándor versének jóslata: "Angyal, vidd
meg a hírt az égből, Mindig új élet lesz a vérből."
Az Egyesült Államok szerepét - az igazságszerető népének támogatását -
megköszönte Orbán. Mint mondta: "Az amerikaiak eltökéltsége és jelentős
áldozatvállalása nélkül talán még ma is orosz megszállás alatt,
szocializmusnak csúfolt rendszerben élnénk." Egyébként a beszéd közben a
volt miniszterelnök egy millenniumi zászlót adományozott a helyi
magyarságnak, amelyet egy magyar népviseletbe öltözött lány hozott be a
terembe.
Beszédéből még két gondolatot emelnénk ki. Orbán Viktor értékelte a
globalizáció pozitívumait és negatívumát: a globalizáció a "természetes
közösségek, a család, a nemzet, az egyház ellenfele, mert azzal térít, hogy
csak akkor lehetsz sikeres, ha kizárólag egyénileg gondolkodsz és tervezel".
Ellenben "olyan eszközöket ad a kezünkbe, amelyeken keresztül a Sydneyben,
Kolozsvárott, Budapesten vagy Clevelandben élő magyar egy adott pillanatban
ugyanazt gondolhatja, ugyanazt mondhatja, ugyanazt láthatja, és ugyanazért
az ügyért cselekedhet. A globalizáció korában a technika eszközeivel
könnyebben szervezhetjük meg a világmagyarság közösségét."
Másrészt Orbán külön kiemelte a 2006-os évet, amely az 1956-os forradalom
ötvenedik évfordulója. 2006-ban (amely mellesleg a választás éve hazánkban)
"ez a nép megmutathatja az egész világnak, hogy mit jelent a bukásból, a
szenvedésből erőt meríteni, újra felkelni, feltámadni".
comments powered by Disqus