Az MBK 2003-as találkozójának sajtójelentése
Alábbiakban közöljük a Magyar Baráti Közösség sajtótájékoztatóját a 2003 augusztusában megtartott magyar hetéről.
(NB: Orbán Viktor látogatása sajnos nem valósult meg, a végleges programban neve már nem szerepelt):
150 magyar gyűlt össze ismét a Reménység tó partján a világ minden tájáról, Oregontól New Yorkig, a Székelyföldtől Chicagoig, az MBK 2003 augusztusi találkozójára. A konferencia összekötötte a szellemi eszmecserét, a közösségi szolidaritást és a kulturális fejlődés kérdéseit.
A konferencia résztvevői úgy vélik, hogy magyarnak lenni, magyarul élni: etikai kerdes. A magyar életmód választása senkire rá nem erőszakolható, szabad emberek nemzeti azonosagtudata, kulturális viselkedése nem szabályozható. A magyarság választása a magyar jellem eredménye, arra pedig csak nevelni lehet mind az egyént, mind a közösséget. Ebben a nevelő munkában az MBK is cselekvő részt vállalt és vállal. A 2003-as konferencia ezt a meggyőződést tükrozte az előadók kiválasztásában is, és az összefogó téma - Örokségünk-Magyarságunk - szintén erre mutat.
Augusztus 17-én Somogyi Balázs gondnok üdvözölte a konferenciát, miután Nt. Kató Béla illyefalvi református lelkész istenszolgalatot tartott. Prédikációjában kiemelte, hogy senki sem veszhet el a magyarságnak, és hogy a fontos az, hogy mindenki állja meg a helyét ott. ahol él.
Az istenszolgálat után Bálint-Pataki József, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnöke tartott beszámolót az anyaország és a jelenlegi határokon kívül élő nemzettestek kapcsolatáról. Hozzászólások kapcsán felmerült az igénye újra az amerikai magyar valóság feltérképezésének. Ennek eredményeként egy intenzívebb kapcsolattartás lenne művelhető.
Augusztus 18-án Kató Béla az erdélyi magyarság helyzetéről, problemáiról és lehetőségeiről szólt. Valóságos példákon keresztül mutatta be a lehetőségeket és a megoldások mechanizmusát. Őt Dr. Kovács Ilona, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa követte, aki a könyvtár történelméről és a magyar szellemi örökség megőrzésében betöltött szerepéről tartott részletes előadást.
Másnap Dr. Kiss Erzsébet, a Duke Egyetem tanára adott elő a kisebbségi életmód etikájáról. Hangsúlyozta a szabadság, a türelem, és a józan gondolkodás hármas elvét. Kiss Erzsébet előadását kerekasztal beszélgetés követte, melyen Kató Béla, Kovalszki Péter, Lauer Edit, Ludányi András és Szekeres Zsolt tárgyalt a nemzetiségi politikáról: a kettős állampolgárságról, a státusztörvényről, és az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdéseiről.
Augusztus 21-én a gyerekek szavalóversenye után Cseszneky Miklós számolt be az MBK szegedi megszervezéséről. Ezt követően közgyűlést tartott az MBK, melyen stratégiai terveket dolgozott ki a következő évre. Új feladatként az MBK részt akar venni a közösségfejlesztés munkájában, melyre állandó anyagi gyűjtési akciót is megszavazott, hogy segitséget nyújtson azon erdélyi falvak részére, melyek önerőből nem képesek lelkészüket és templomukat fenntartani. Úgyszintén lefektette a Kiss Sándor ösztöndíj alapjait, tanácsosokat jelölt a kovetkező évre szóló választásra, és módosításokkal elfogadta a hét zárónyilatkozatát.
Augusztus 22-én Kóka Rozália tartott kitőnő előadást a bukovinai székelyek történetéről és Szentkirályiné Pignitzky Eszter beszámolt a clevelandi magyar regőscserkészek magyarországi és erdélyi falukutatásáról.
Augusztus 23-an az MBK ifjusága rendezett istenszolgálatot Lyle Ludányi Csilla, Megyeri Csilla, Szilágyi Stefi es Swett Anikó közreműködésével,melynek keretén belül Éltető Lajos elmélkedett és Somogyi Balazs mondott búcsúszavakat.
A formális program keretén kívül a héten volt természetjárás, népdaléneklés, himzőszakkör, olvasókör. és párhuzamos angolnyelvű ismeretterjesztő program. Esténként szórakoztató műsorokat adtak Kóka Rozália, Kozsik Ildikó, Mécs Éva és a Dűvő Együttes.
Szerdán megtartottuk a hagyományos szalonnasütést és tábortüzet. A nap délutánján többen ellátogattak a Congo-i magyar bányászok temetőjébe, ahol alkalmuk volt eltűnődni magyar múltunkon és jelenünkön.
comments powered by Disqus