Bakos István: Búcsúzunk Püski Sándortól (Békés, 1911. február 4 – Budapest, 2009. augusztus 2.)
Három éve, 2006 tavaszán, amikor hű társát – Zoltán Ilonát – kísértük végső nyughelyére, éreztük, hogy ők, akik életükön át a nemzetszolgálat robotosai voltak, hamarosan találkoznak. Nemcsak Farkasréten. Az Úr 2000. esztendejében, róluk írt köszöntőjét így zárta költő-titkárunk:
„Mintha
csak egy Sinka-versben,
balladásban, hűségesben,
áll most is két fényes nádszál:
Ilus néném, Sándor bátyám.
Állanak ők az időben.”
Nagy Gáspár: Mintha csak egy régi versben...
Az általa 70. éve alapított – immár a nevét viselő – Püski Kiadó és nagy családja eddig körünkben tartotta a 99. évébe lépett Sándor bácsit. De Ő, most vasárnap reggel követte párját.Püski Sándor földműves családban született Békésen. Iskolában ott járt, a helyi gimnáziumban érettségizett. 1930-ban iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, ahol 1935-ben avatták jogi doktorrá, s ekkor vette feleségül Zoltán Ilonát. 1938-ban nyitotta meg könyvesboltját, s 1939-ben megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót. A kiadó főleg a népi írók műveit publikálta, köztük sok elsőkötetes szerző alkotását is megjelentette A líra, a próza és a dráma műfajában számos időt álló művet adott ki, közülük Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Szabó Pál, Darvas József, Takáts Gyula, Tersánszky Józsi Jenő nevét említjük. Ezeknél jóval több forrásértékű tudományos, ismeretterjesztő és radikális politikai mondanivalót hordozó könyv jelent meg a Magyar Élet Kiadónál. László Gyula magyar őstörténetétől kezdve, Németh László, Szabó Dezső, Karácsony Sándor, Kodolányi János könyvein át Jócsik Lajos, Bözödi György, Féja Géza, Veres Péter és mások művei fémjelzik Püski kiadói programját.
A Soli Deo Gloria (SDG) református ifjúsági egyesülettel, 1943 augusztusában Szárszón rendezték meg a híres Magyar Élet-tábort, amely a korszak egyik legjelentősebb szellemi-közéleti eseménye volt kiváló előadókkal és előadásokkal. A kiadói munka mellett 1944-ben már az ellenállást is szervezte.
A kiadót 1950-ben államosították, Püski Sándort pedig 1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték. A Püski házaspár 1970-ben – az Anyanyelvi Konferencia oldalvizén –, az Egyesült Államokba menekült. Kitelepülésük után nehezen, kezdetleges körülmények között, New-York-i hajlékukról indult meg a könyvterjesztő munka. Idővel előadókörutakat szerveztek a Kárpát-medencéből meghívott kitűnő művészekkel, írókkal. Így juthatott el a tengeren túlra pl. Béres Ferenc, Jancsó Adrienne, Kecskés András, énekeikkel, majd Csoóri Sándor és Kósa Ferenc filmjeikkel, írásaikkal, Marosi Júlia dalaival. Azután az Erdélyiek: Ádám Erzsébet színész, Domokos Géza könyvkiadó, s az írók Farkas Árpád- Kányádi Sándor- Sütő András hármasfogata látogatott ide. Később pedig – a honi Pártközpont, illetve az amerikai magyar emigráció egyes csoportjainak szüntelen támadásai közepette – Lőrincze Lajos, Czine Mihály és mások is eljutottak oda. Főként azért, mert a Magyar Baráti Közösség vezetői, kiváltképp Nagy Károly, Bőjtös László, Cseh Tibor, Éltető Lajos, Ludányi András, Sass Márton, s a többiek fölsorakoztak Püski mellett, aki később velük, az Itt-Ott-tal szervezte meg az Amerikai Szárszó Konferenciát, folytatta programjait. 1974-ben megvásárolta New York magyar negyedében, a 2. sugárúton, az elhanyagolt állapotban lévő Corvin nevű kis könyvesboltot. 1975-ben itt hozták létre a Püski Kiadót, amely a hajdani Magyar Élet szerzőgárdájára és az akkori Magyarországon politikai okokból mellőzött szerzőkre építette. A Püski-Corvin Magyar Könyvesház – amelyet 1984-ben cserélt át a 82. utcában egy nagyobbra – a nyugati magyarság szellemi központjává vált. ( New-yorki látogatásomkor,/1991/még érzékeltem.) Tevékeny résztvevője maradt a hazai közéletnek is.
Az 1989 óta tevékenységét ismét Budapesten folytató Püski Sándor Krisztina körúton lévő könyvesháza a népi irodalom szellemi örököseinek ma is gyűjtőhelye. Az alapító munkáját immár fiai, Püski László és Püski István, valamint unokái Püski Atilla és Püski Csaba segíti. Könyvkiadói profiljuk a régi, a Magyar Élet Kiadó által egykor publikált kiadványaikból többet megjelentettek, de zömmel már újabb műveket adnak ki. Hazatérve; Csoóri Sándor, Csurka István, Czine Mihány, Gombos Gyula, Fekete Gyula, Für Lajos, László Gyula, Pozsgay Imre, Kanyar József és mások munkái mellett kiadták nemzedéktársaim: Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Duray Miklós, Kocsis István, Raffay Ernő, Salamon Konrád, Zétényi Zsolt könyveit, s én is neki köszönhetem Közszolgálatban c. gyűjteményes kötetem megjelenését. A Könyves sors – magyar sors című 2002-ben megjelent fontos életrajzi műve Püski Sándor és a Püski Kiadó munkáját dicséri, csakúgy, mint a Bethlen Alapítvány negyedszázadáról szóló, 2005 Karácsonyára kiadott könyvünk. Köszönjük!
Személyes emlékeket is őrzök róla. Egyetemi
szakdolgozatom a népi írók művelődéspolitikájáról írtam; s
tőle, kiadványaiból sokat tanultam. Rám mégis a legnagyobb hatást
1987-ben a lakiteleki sátorban elmondott rövid
felajánlásával tette. Ennek nyomán hamarosan megjelent a
tanácskozás Jegyzőkönyve és egy év múlva megindult a
HITEL is. Hálás vagyok a sorsnak, hogy az
1990-ben nekik ítélt Bethlen Gábor-díj
átadásán jelen lehettem. Rendhagyó esemény volt,
mivel a Püski-házaspár kapott elsőként közös kitüntetést
hazánkban. 2006-ban bekerültek az Aranykönyvbe is.
Rászolgáltak! A Magyarok Világszövetsége
elnökségének tagja volt, s főtitkárként sok hasznos tanácsot
kaptam tőle munkámhoz. Szerepet játszott abban, hogy 1995-ben két
sikeres konferenciát rendezhettünk
Trianonról. (Előtte egyet sem
rendezett az MVSZ!) Hasonló, bátor kiállást tanúsított 2004-ben,
Teleki Pál budavári szobrának felállítása
ügyében. Tényfeltáró kiadványaival; Rónay
András könyvével és Közép-Európa Atlaszával, illetve a
tudós-államférfiról tartott előadásával, hitet tett Teleki és
budavári szobra mellett. A Püski Kiadó 2006. június 4-én az elsők
között kapta meg becsületrendünket, a Teleki Pál
Érdemérmet.
Hálásak lehetünk neki jónéhányan, akik a közelébe kerültünk, vele dolgozhattunk. Emberi példája; alapossága, szorgalma, feladatvállalása, környezetformáló erővel bírt. Már most nagyon hiányzik a magyar közéletből.
Isten áldja meg emlékét, utódait és szellemi örököseit is! Nyugodjék békében!
Budapest 2009, augusztus 3.
a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma nevében: Bakos István ügyvezető kurátor
comments powered by Disqus