Új román kormány - Lesz-e autonómia
"...Ezen a választáson a román párthálózat szétforgácsoltságának köszönhetôen az RMDSZ-nek, a magyarok politikai pártjának nagyobb szelet jutott..."
Irta: Csapó Endre (2005)
Új román kormány - Lesz-e autonómia? (Részlet)
Az elmúlt év utolsó napjaiban letette az esküt az új román kormány az államfô elôtt. Traian Basescu arra hívta fel a kormányfô és 24 minisztere figyelmét, hogy a parlament által jóváhagyott program megvalósítása, Románia modernizálása és a szegénység csökkentése a feladatuk. Még aznap megtartotta elsô ülését az új kormány, mely alkalommal elfogadta a 16 százalékos, egykulcsos adórendszer bevezetésérôl szóló rendeletet, és kinevezte a kormány megyei megbízottait, a prefektusokat.
Románia miniszterelnöke Calin Popescu Tariceanu. A koalíciót létrehozó pártok mindegyike kap egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget. Az RMDSZ részérôl Markó Béla lett Románia egyik miniszterelnökhelyettese. A magyar párt négy miniszteri széket kapott. Ezen a választáson a román párthálózat szétforgácsoltságának köszönhetôen az RMDSZ-nek, a magyarok politikai pártjának nagyobb szelet jutott, mint ami megilletné a magyarság létszáma arányában. Ez politikai esélyt ad részére minden korábbi lehetôséget meghaladó magyarságvédelemre.
Újságunk barátja, a kiváló székelyföldi újságíró Sylvester Lajos így értékeli ezt a lehetôséget:
"Az RMDSZ a maga négy miniszteri helyével látszólag annál is jobb helyzetben van, mint amit maga egyáltalán elképzelt. Markó Béla tárca nélküli miniszterelnök-helyettesi megbízatása és az általa irányított/ellenôrzött területek, tárcák (európai integráció, oktatás, kultúra) nem csak a nemzetiségek számára fontosak, hanem elsôsorban az ország egészére nézvést. Markó Béla miniszterelnök-helyettesi székbe emelése külpolitikai kirakati gesztus is: Románia európai integrációs szándékát és esélyét hitelesíti. Kormányzati szerepe nem csekély kockázattal jár: ha nem lesz képes teljes mellbôséggel kiállni azokért a magyarság számára alapvetôen fontos célkitûzésekért, amelyekkel választásokat nyertek, hogyha kormányzati szerepkörét azzal tölti ki, hogy a magyarság leszerelésére ôt használják fel, és a piszkos munkát vele végeztetik el, akkor nem csak ô, hanem mindannyian vesztesek leszünk. Ennek jeleire máris felfigyelhetünk: autonómia-teremtési kísérleteink, ha a kulturális autonómia biztosítására és az ehhez szükséges intézmények mûködtetésére korlátozódnak, és elsikkad a területi autonómia megvalósítása ‹ akkor a miniszterelnök-helyettessel együtt veszítettünk... Borbély László miniszteri megbízatása ‹ terület- és vidékfejlesztés ‹ a magyarok lakta térségekfelemelkedésében gyümölcsözôdhet, amennyiben képes lesz teljes erôvel kiállni az ügyért. A terület- és vidékfejlesztésben Székelyföld annyira hátramaradott, hogy a jelenlegi helyzet megváltoztatásáért az erélyes fellépés sem lehet kommentár tárgya... Egy tény a mi számunkra bizonyos: az RMDSZ ebben a koalícióban a romániai magyarság hagyományos spirituális beállítottságát és érdekeit tekintve természetesebb közegbe került, mint az elôzô, posztkommunista kormányzat uszályhordozójaként... Kérdés az, hogy a nemzeti érzelmeket ekkora dérrel-dúrral megtagadó magyarországi kormányzattal az újabb romániai tájolódást és az európai néppárti együttmûködést mennyire tudják majd kamatoztatni."
Nemcsak a magyarok de a román nép is szerencsés volt ezzel a választással, mert megszabadult Nastase és társai kommunista arroganciájától, határtalan hataloméhségétôl. Tariceanu liberális-demokrata kormánya csak a magyar párt részvételével tudott létrejönni, és ha gyenge többségével nem tud jól gazdálkodni, bajba kerülhet, valamelyik koalíciós partnere (nem a magyar) átpártolhat némely kérdésekben az ellenzékhez.
Az RMDSZ négy vezetô helyet kapott Calin Popescu Tariceanu kormányában, egy tárcanélküli államminiszteri és három miniszteri tárcát: kereskedelmi, kommunikációs és területfejlesztési miniszterséget. Markó Bélára osztották a miniszterelnökhelyettesi tisztséggel járó felügyeletet a mûvelôdés, a tanügy és a kultuszkérdések felügyeletét. Kaptak a magyarok kilenc államtitkári helyet is továbbá sok alkudozás árán négy megyében (Beszterce-Naszód, Kovászna, Máramaros és Krassó-Szörény) magyar lesz a prefektus, és ezen felül nyolc megyében töltheti be az alprefektusi tisztséget az RMDSZ.
Sérelmes, hogy a fôleg magyarok lakta Hargita megyében továbbra is román nemzetiségû maradt a kormány területi megbízottja. A prefektusság afféle fôispáni intézmény, az önkormányzatiság ellenképe.comments powered by Disqus