Párizsi művész Budapesten
„Nem túlzok, ha azt mondom, hogy CSERNUS TIBOR a legnagyobb magyar festő ma, de talán egész világon is a legjelentősebb” - mutatta be Tóth Tamás, a KOGART Galéria kurátora a Párizsban élő művészt a 2006 január 6-án megnyilt gyüjteményes (retrospektiv) kiállításon. Annak ellenére, hogy Csernus Tibor a mai magyar festészet egyik legjelentősebb alakja, hatvanegy éves volt, amikor 1989-ben a Műcsarnokban megnyílt az első hazai önálló kiállítása. Pedig az 1927-ben, Kondoroson született Csernust már pályája elején rendkívüli tehetségnek tartották pályatársai. A Képzőművészeti Akadémián Bernáth Aurél tanítványa volt. az ő hatása érezhető is volt korai realista képein.Csernus már huszonévesen Munkácsy-díjas, elismert művész lett. Az ötvenes évek végén rövid időre Párizsba ment, ahová aztán évekig nem mehetett vissza. A fogadtatás túl szívélyes volt a magyar kormánynak, és miután 1964-ben Csernus végre újra megkaphatta az útlevelet, már nem térhetett vissza. Így Párizsban lett a legelismertebb magyar festő, a Kossuth díjat csak a rendszerváltás után kapta meg.
„Minden évben halottak napján virágot visz Degas sírjára” - jellemezte a művész vonzódását a kiállítást megnyitó Bozóki András miniszter. Valóban Bernáth mellett Degas és Caravaggio tették Csernusra a legnagyobb hatást , bár a művészetét inkább nevezhetjük besorolhatatlannak, hiszen gazdag életművében szinte minden előfordul, szürrealista és újrealista kísérletek egyaránt. Hogarth-sorozata képei – vagyis Hogarth A szajha útja című rézkarcainak megfestése - hátborzongatóan élethüek, megrendítő hatást váltanak ki. A testek mintha pontosabban beszélnének a mai világról, mint bármilyen körmönfont metafora.
„Csernus szatirikus festő, de a festmények inkább keserű, mint nevettető szatírák. Mintha egyszerre lenne meg művészetében Robbe-Grillet kísérletező kedve, Martin du Gard klasszicizmusa, az ábrázolás pontosságára való törekvés, George Perec szinte már perverz mindentudása, mesterségbeli tudása és Marguerite Duras vérmessége. Büszkék vagyunk erre a francia-magyar müvészre.” - méltatta Csernust Philippe Zeller, Franciaország magyarországi nagykövete.
Az Andrássy úti gyönyörű palotában lévő Kogart galéria emeletein Csernus 87 munkája látható, köztük a pályafutás legkeserűbb alkotásai is. A bemutatott anyag az ötvenes évek szürrealista képeitől a hiperrealista korszakon át a Caravaggio ihlette sorozatig ível.
Az olajfestményeket pasztellek, aquarellek és könyvillusztrációk egészítik ki, vagyis annak, aki megtekinti a kiállítást, széles rálátása lesz az életműre. (Látható az Andrássy út 112 szám alatt március 12-ig) Amit látunk: feledhetetlen.
Ismeretségünk, barátságunk Tiborral 1954-ben kezdődött, amikor a Nógrád megyei Selypen terveztem egy általános iskolát és Csernus Tibor nyerte meg a pályázatot a tornaterem bejárata feletti nagyméretű falkép megfestésére.
<img src="http://lelteto.com/Assets/Images/csernus3.jpg" width=446 height=300>
<img src="http://lelteto.com/Assets/Images/csernus-1.jpg" width=450 height=300>
Párizsba érkezése után is fenntartottuk a kapcsolatunkat és segitettem megrendezni a Rutgers Egyetemen a Besenyei György Kör Csernus kiállítását 1964-ben. Ez volt az első bemutatkozása Amerikában, amelyet több követett a rangos Claude Bernard galéria gondozásában New Yorkban.
„Ez nem életmű kiállítás” - hangsúlyozta a művész a Kogart budapesti bemutatójával kapcsolatban, hiszen az “életmű” még nem befejezett. Reméljük, hogy még sokáig folytatódik.
Papp László