Papp László: Magyar események New Yorkban
New York város nem csak otthona többezer magyarnak, (újabban elég sok illegális honfitársnak is) de gyakran élvezhetünk ott magyar kulturális eseményeket is. Egymást követik kiállítások, zenei élmények, előadások. Hogy csak a szeptember-októberi alkalmakról tegyek említést, íme egy kis csokor a válogatás lehetőségeiből:A New York Times szeptemberi száma beszámol a rangos Café Carlyle felújításásról, és ezzel kapcsolatban Vértes Marcel hatalmas falfestményének restaurálásáról. Vértes 1885-ben Újpesten született és az első világháború idején hagyta el az országot. Mint rendkivüli kézügyességű művész Párizsban rövidesen Boulet, Forain, Toulouse-Lautrec nyomába lépve a 20-as évek egyik jelentős festője lett. Rajzai és litográfiái a párizsi élet hiteles megjelenítői. A második világháború tovább űzte Amerikába, ahol a filmekbe is bekapcsolódott. Mint a Toulouse-Lautrec életét megörökítő Moulin Rouge film művészeti tanácsadója 1952-ben Oscar Díjat kapott. Festményei sok New York-i épületben láthatók. 1961-ben halt meg. Hatását látni lehet olyan helyeken is, mint a magyar Láng György híres vendéglője, a Café des Artes falfestményein, amelyeket Howard Chandler Christy festett.
A Robert Capa háborús fényképfelvételeiből rendezett nagyszabású kiállítás “This is War” szeptember 25-én nyilt meg a Fényképészeti Múzeumban. (International Center of Photography, amelyet Capa öccse, Kornél alapított) Capa 1913-ban Budapesten született Friedmann Endre néven. A Madách gimnáziumban társai “cápának” becézték, külföldre kerülve ezt a nevet vette fel. Minthogy a szó nemes értelmében vett “kalandor” volt, amellett szeretett fényképezni, rövidesen ő lett a leghíresebb haditudósító kép-riporter. Nagy lábon élt, barátnői között találjuk Ingrid Bergmant is, aki erről emlékirataiban számolt be. Capának a spanyol polgárháborúban készült felvétele, a “milicista halála” a műfaj egyik klasszikusa. Ott volt a japán-kínai háborúban, valamint a második Világháború frontjain. D-Day partraszállásánál az első vonalban készült felvétele a LIFE folyóírat leghíresebb fotói között szerepel. Vakmerőségének 1954-ben adta meg az árát, amikor az indokínai háborúban aknára lépett és szörnyethalt.
Moholy-Nagy László képeiből és kollázsaiból a Chelsea városrészben levő Andrea Rosen Galéria mutat be egy gyüjteményt október 13-ig. Moholy-Nagy 1895-ben született Bácsborsod-Moholon. Szegeden járt gimnáziuma, ahol Juhász Gyula és Babits Mihály hatására az irodalom felé fordult érdeklődése. Pesten joghallgató lesz, de behívják katonának és a frontra kerül. A háború után Kassák irányítja a képzőművészet felé. Németországba megy, a Bauhaus diákja, majd tanára lesz. Hitler hatalomrajutása után a Bauhaus iskola egy ideig Chicago-ban Moholy-Nagy vezetése alatt folytatta munkáját, ő azonban 1946-ban meghalt.
Tevékenysége átfogta a művészet csaknem minden műfaját. Folytonosan újabb kísérletekbe kezdett, ezzel alapozta meg azóta is ható jelentős befolyását a képzőművészetben.
A fiatalabb (második nemzedékhez tartozó) művészek közül érdemes megemlíteni Maximilian Toth grafikai kiállításást a Fredericks & Freser galériában, ahol az október 6-ig látható. Ő New Orleansban született, most New Haven-ben (Connecticut) él.
A zene terén számos magyar művész fellépését élvezheti a közönség New York-ban. Csak a Carnegie Hall műsorát nézve: ott lép fel Ádám György zongoraművész október 6-én, és a Takács Kvartett október 13-án és 23-án.
Kiss Christina október 14-én, és Schiff András október 21-én ad zongora- hangversenyt.
Hogy a filmet se hanyagoljuk el, meg kell említsük Tarr Béla filmrendező “A londoni férfi” című filmjének bemutatóját a New York-i Filmfesztiválon szeptember 30-án és október 3-án.
A Forradalom 51-ik évfordulóját a megemlékezések mellett ( szónok Papp László az Emlékműbizottság elnöke) számos művész fellépése teszi ünnepélyessé október 21-én. Kiss Christina és Zórándi Zoltán zongora, valamint Fábián Katalin-Kopp Johanna négykezes zongora programmal, Csonka Tünde, Lendvay Gabriella és Latrányi Éva énekszámokkal szerepel. Kovács Szilvia, Ajtay Gábor, Técsy Sándor és Czinkota Mihály szavalatai gazdagítják a műsort.
Szinházban Téglás Csaba rövid vígjátékát három előadásban mutatta be a Greenwich Village egyik Off-Broadway szinháza szeptember 12 és 26 között. Téglás várostervező és nyugalomba vonulása óta több sikeres kiadvány szerzője, többek között a “Budapest Exit” című könyv, amely az 56-os forradalmat és annak következményeit ismerteti a második nemzedék fiataljai számára.
New York kultúrális életének sokszínű forgatagában talán nem különleges ezeknek a magyaroknak a jelenléte, de jó tudni, hogy az amerikai közönség is felfigyel és értékeli azt, amit a magyarok nyújtanak.
comments powered by Disqus