Papp László: Ki tud itt még magyarul?
KI TUD ITT MÉG MAGYARUL ? - kérdem, miután élénk eszmecserét olvashattunk a Magyar Baráti Közösség (MBK) levelező villámpostáján.Ugyanis a New Yorkban megjelenő Amerikai-Magyar Népszava Szabadság szeptember 14-i számában Bartus László főszerkesztő azt írja a vezércikkben, hogy „Mióta Amerikában élek, egy-két kivétellel, nem láttam olyan szöveget, amelyet amerikai magyarok írtak, és el lehetett volna olvasni.” Minthogy időnként írogatok a különböző magyar újságokba, (a Népszava Szabadságba már nem) el is szégyelltem magamat a többi itteni írástudó társam helyett is. Úgy látszik, hogy ők is, akár csak én „Magyarkodnak, fél téglával verik a mellüket, hogy ők igazi magyarok, de nem tudnak egy primitív mondatot leírni magyarul.” Szegény jó tanárom Tóth Béla, (Isten nyugosztalja) aki nekem a Debreceni Református Kollégiumban kitűnőt adott Magyar Nyelv és Irodalomból (előzőleg Kányádi Sándort is tanította Sepsiszentgyörgyön) most forgna sírjában, ha tudná, hogy egykori diákja ide jutott. (És még én kritizáltam nemrégen az otthoni magyarokat az idegen szavak szükségtelen használatáért !)
A lesújtó vélemény megfogalmazására az ösztönözte Bartus főszerkesztő urat, hogy egy négy oldalas tájékoztatót kapott a Magyar Baráti Közösségnek Ohioban, a Reménység tavánál rendezett egy hetes ITT-OTT táboráról. Én nem olvastam a tájékoztatás eredeti szövegét, de nehéz magam elé képzelni, hogy az olyan lenne, mint egy: „Tipikus amerikai magyar írás, (amely) leginkább egy általános iskolai dolgozatra emlékeztet... Nincs értelem, nincs gondolat, nincs egy felvetés, amely köré közösséget lehetne építeni, gondolkodó embereket lehetne ültetni.... Nem tetszenek tudni magyarul” Ilyen szomrú sorsra jutottunk volna, tollforgató és időnként magyar gondokat megbeszélni akaró, és ecélból egybegyűlő amerikai magyarok?
Nem kétséges, hogy sok gond és nyomorúság van az egyre inkább szórványosodó amerikai magyar közösségek életében. Templomaink bezárnak, vagy angol nyelvre váltanak. Magyar házaink fenntartása egyre nehezebb. A fiatal nemzedék magyar tanítása súlyosodó feladat. Olyan közösségek, mint a hétvégi magyar iskolák, a Külföldi Magyar Cserészszövetség, vagy a Magyar Baráti Közösség, hősiesen küzdenek azért, hogy mennél több fiatalt toborozzanak és neveljenek a magyar nyelv, kultúra és öntudat megtartásában. Az Ohio-i ITT-OTT tábor szervezői is ezt a célt szolgálták. Nem „magyarkodás” ez, hanem magyarságszolgálat. Tiszteletet, megbecsülést és támogatást érdemelnek azok, akik erre áldozzák szabad idejüket, erejüket, pénzüket, tehetségüket - nem pedig gúnyt és gáncsoskodást. Tevékenységükről „...a mostani egy vicc” gondolja a főszerkesztő úr. Ha ő is ötven évig küzd majd a magyar közösségek öszetartásáért, ahogy a "nemzet napszámosai", akik elítélő véleményét kiváltották, minden bizonnyal elnézőbb véleményt fog alkotni az amerikai magyarokról.
comments powered by Disqus