Papp László: Eladó templomok
Az Amerikába bevándorló magyarok első kötelességüknek érezték, hogy az új hazában az Istennek emeljenek hajlékot, még mielőtt saját maguknak építettek volna házat. Létesült is a XIX-ik század végén, XX-ik század elején magyar templom mindenütt, ahol a magyarok nagyobb számban letelepedtek Amerikában. Ezt követték a későbbi bevándorlók is. Azonban a beolvadás, a magyar közösségek fellazulása, az idősebb nemzedék fogyása, a fiatalabbak érdektelensége megtizedelte a magyar nyelvű amerikai egyházakat. Leghamarabb a zsidó közösségek veszítették el önállóságukat. A gyönyörű magyar zsinagóga emlékét New York déli részén a „lower east side”-on már csak a The New York Times archívumából ismerhettem meg. Habár a jiddis anyanyelvű ortodox hívek között többször találkoztam olyanokkal, az itt született fiatalok között is, akik beszélnek magyarul.A megépült magyar templomoknak ma már alig fele van meg. Tavaly ősszel a debreceni televízió (DTV) két szerkesztő-riportere, Széles Tamás és Vojtkó Ferenc bejárta a keleti részen a magyar településeket. New York-tól Chicago-ig összesen 64 ma is mûűködő, vagy már csak emlékekben élő református templomot látogattak meg. A több mint 300 órás felvételbõl 7x35 perces film készült, KRISZTUS VÁNDORAI címmel, amelyet Amerikában először a Perth Amboy-i templomban mutattak be november 1-én. „Ez a film a múltról beszél, anélkül hogy »siratóének« lenne. Egy olyan hit- és nyelvi közösség mementója, amelyik száznál több éve él az idegen földön.” - mondotta Nt. Kocsis Attila a megnyitón.
A református templomok a hívő közösségek tulajdonában vannak. Ma már alig néhány templom maradt, ahol csak magyar nyelvű az istentisztelet. A többiben angol, kisebb részben kétnyelvű, vagy csak havonta egyszeri magyar igehirdetés van. Ahol aztán a gyülekezet tíznél kevesebbre sorvadt, eladják, vagy elhagyják a templomot. Sietteti ezt a folyamatot az is, hogy sok régi magyar közösség a városok legszegényebb részein telepedett meg, ahol ma helyüket főleg színes lakosok, vagy dél-amerikai új bevándorlók foglalják el. Aránylag jól járt az a gyülekezet ahol, mint a Newark-i templomot New Jerseyben, vagy a connecticutbeli South Norwalk-i Dokus-hallt, egy fekete gyülekezet megvett. Másutt, mint a New York állambeli Poughkeepsie-ben, vagy Lackawanna-ban az elhagyott, bezárt épület üresen áll. Peekskill-en zongorajavító műhely, Keasby-n lakóház lett a templomból. És így tovább, az egyre pusztuló, sorvadó magyar gyülekezeteknél.
Vannak azonban olyan közösségek, amelyek, ha megfogyva bár, de törve nem, harcolnak a magyar örökség megtartásáért. Szép példája ennek a New Jersey-beli Franklin város, ahol egy lelkes kis csoport Judy Williams vezetésével, a Történelmi Társasággal összefogva megmentette a ércbányászok által épített régi templomépületet. Ennek a története megérne egy külön beszámolót.
Az ötezer lakosú helységet valamikor Thomas A. Edison alapította és ő épített ott a lakosok számára egy iskolát. Ezt vette meg a magyar református közösség 1909-ben templomnak. Amikor az 1973-ban megszűnt, a lelkes, származásukra büszke lakosok összefogásával sikerült elérni, hogy a helyi múzeum területére átvitt épület a magyar közösség emlékhelye legyen.
A katolikus gyülekezetek helyzete más. Ott a magyar közösség adakozásából épült templom nem az övék, hanem a püspökség tulajdona. Ha a püspöknek pénzre van szüksége, mint például a Bridgeport-i görögkatolikusok esetében, hiába működő még a gyülekezet, bezárják és eladják a templomot. Ugyanez a helyzet most Cleveland-ben. Az ottani népes közösséget befogadó 105 éves gyülekezet szép helyen fekvő Szent Imre templomát dobra verik, és a híveket a fekete gettóban levő Szent Erzsébet-be utasítják. A gyülekezet, Peller Miklós vezetésével, fűhöz-fához fut és igyekszik fellebbezni a bezárás ellen. Hatszáz hívő tartozik a templomhoz, ez egész Amerikában a legnagyobb létszámú magyar gyülekezet. Anyagi gondjuk nincs, hiszen önfenntartók, több mint 700 ezer dollár megtakarított pénzzel rendelkeznek, erdélyi magyar papjuk, Siklodi Sándor kitart mellettük. Fordultak már a Vatikánhoz, az amerikai Kongresszushoz, a városhoz. Legalább 7-10 év haladékot szeretnének kapni, de a Cleveland-i püspök, Richard Lennon elutasította kérésüket. A kerület kongresszusi képviselője, Dennis J. Kucinich azt javasolja, hogy a város sajátítsa ki a templom épületét és adja oda azt a még mindig jelentős magyar közösségnek kultúrház céljára. Ha a Vatikán nem fogadja el a hívek fellebbezését, amire a tapasztalat szerint kevés remény van, a híres millenniumi falfestményt tartalmazó templomot 2010 július elsején bezárják. Ugyanarra sorsra jut, mint a Cleveland-i egyházmegye 24 már bezárt temploma, így a Lorain-i Szent László meg az Orange Village-i Szent Margit, ahol az utolsó misét november elsején mutatták be. A mise után a tiltakozókat letartóztatással fenyegették, majd az üres templomot rendőrök kutyával őrizték.
13 Cleveland környéki gyülekezet most VESZÉLYEZTETETT KATOLIKUSOK (Endangered Catholics) néven szerveződve minden szerdán tiltakozó gyűlést, szombatonként egyeztető megbeszélést tart. Ha nem járnak sikerrel, az épületek eladásra kerülnek, ahogy most a templomi kincseket kínálják árverésre. Aki az eladó üvegablakokat és kegytárgyakat látni akarja, keresse fel a világhálón a http://www.church-inventory.com/inventory.php címet. Ha Szent Istvánt, vagy Szent Lászlót ábrázoló ablakot szeretne, 7500 dollárért megkaphatja egyiket vagy másikat. Szent Erzsébetet már 2500-ért is meg lehet venni.
Lennon püspök magatartása a templomok bezárása terén nem új. Előzőleg Boston-ban szolgált, ahol számos templomot megszüntetett. Ötben, éjjel-nappali virrasztással a tüntetők, akiknél az áldozás most pap nélkül történik, elérték, hogy a Vatikán elhalasztotta a döntést, de a püspök megfogadta, hogy ez nem fog Cleveland-ban megismétlődni.
A Szent Imre templom bezárása ellen az ország minden részéről érkező tiltakozó leveleket azzal utasították el, hogy azok nem gyülekezeti tagoktól jöttek. Ugyanakkor, amikor a helyi hívek a katolikus kánonjogra hivatkoznak (Canon 212-2) : “Krisztus híveinek joga van igényeiket és főleg lelki szükségleteiket, kívánságaikat a Szentegyház és a papok tudomására hozni” - nem hallgatják meg őket.
A püspökség által eladásra kínált kegytárgyak között található egy: “Angels with crest and crown” 4 ezer dollárért. Jobban megnézve az angyalok által tartott koronás magyar címert láthatjuk ezzel a felirattal: ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART. Minthogy ez nyilvánvalóan csak magyaroknak jelentős érték, a Szent László Rend nevében Falk Viktor azt kérte, hogy legalább ezt az egyet adják oda a magyar közösségnek. A válasz rövid és elutasító volt:
“ Request denied.”
Pénz beszél...
comments powered by Disqus