Papp László: Búcsú a Magyar News-tól
Hányszor emlegetjük annak a fontosságát, hogy tartsuk meg magyar érzésben, a magyar kultúra szeretetében a második, harmadik amerikai magyar nemzedék tagjait is. Azokat, akik már nem, vagy csak alig beszélik a magyar nyelvet. Nekik tehát angolul kell tolmácsolni óhazájuk kultúráját, ismereteit. Hiszen ma már tudjuk, hogy „nemcsak nyelvében, de szívében is élhet a nemzet”. Hányszor emlegetjük annak a fontosságát, hogy tartsuk meg magyar érzésben, a magyar kultúra szeretetében a második, harmadik amerikai magyar nemzedék tagjait is. Azokat, akik már nem, vagy csak alig beszélik a magyar nyelvet. Nekik tehát angolul kell tolmácsolni óhazájuk kultúráját, ismereteit. Hiszen ma már tudjuk, hogy “nemcsak nyelvében, de szívében is élhet a nemzet”.Mégis, hány angol nyelvű újság, folyóírat szolgálja ezt a célt Amerikában? A kaliforniai Magyar Hírek ad két oldalt angol nyelvű cikkek számára, a biztosító társaságok hírlevelei kétnyelvűek, azon kívül semmi... Kivéve a Magyar News-t. Illetve, a VOLT Magyar News-t, amely utolsó száma 2007. januárjában jelent meg. Miért az utolsó? Mert ha egy 85 éves lelkes magyar elfárad és kidül a sorból, nincs aki a helyére álljon. Ez az amerikai magyar valóság.
17 évvel ezelőtt egy lelkes és áldozatkész “amerikás magyar” felismerte egy ilyen híradónak a szükségességét és vállalkozott arra, hogy betöltse az űrt. Balogh József a Connecticuti Bridgeportban 1990 óta, havonta összeállította, nyomdába küldte, majd némi önkéntes segítség igénybevételével megcímezte és kipostázta az eleinte 4, majd 8-10 oldalas angol nyelvű újságját, a MAGYAR NEWS-t.
Balogh József Amerikában született, de tíz éves korában szüleivel, akik még az első világháború előtt emigráltak, visszaköltöztek Magyarországra. Ő iskoláit még Bridgeport-on kezdte, majd Zemplénagárdon, édesanyja szülőfalujában, a görög katolikus iskolában folytatta, ahol minden évfolyam egy közös osztályba járt. Középiskoláit Kisvárdán folytatta, majd Kassán fejezte be. Az “amerikás” fiút ott mindenki Joe-nak nevezte. Amerikában magyarul a Szent István templom hétvégi iskolájában tanult, Bridgeport “kis Magyarországnak” nevezett nyugati városrészében.
A minden iránt érdeklődő fiút irodalom, zene, énekkar, képzőművészet foglalkoztatta, érettségi után mégis a budapesti orvosi egyetemre íratkozott be. Ez azonban nem elégítette ki és egy év után átment a Képzőművészeti Főiskolára szobrászatot tanulni. A háborúban behívták katonának, aminek következtében elvesztette amerikai állampolgárságát. Ezt aztán 1967-ben (két évi angliai várakozás után) csak nagy nehézséggel kaphatta vissza. Magyarországon mint megyei szabadművelődési felügyelő Szabolcs megyében több mint negyvenezer írástudatlannak szervezett tanfolyamokat. Később az Élet és Tudománynál dolgozott, tudományos cikkeket írt, majd fotóriportokat készített. Eközben sajátította el az újságszerkesztés és kiadás tudnivalóit. Itt Amerikában hat éven át a “Rózsika és László” néven ismert Hungarian Mosaic rádió programban készített műsort. A Magyar News folyóíratot feleségével, Claudiával és fiával, Justinnal együtt 1990-ben indította útjára.
A havonta megjelenő kiadvány egyre nagyobb népszerűségnek örvendett és olvasói tábora 37 államban több, mint ezerre növekedett az évek során.
Balogh Jóska, “Joe” amerikai életét eleinte szobafestéssel kezdte, késöbb reklám grafikával foglalkozott és mint befutott grafikus nagy vállalatoknak készített kiadványokat. Közben nem felejtette el a magyarok támogatását sem. A bridgeporti egyetemen a Halsey ösztöndíj program keretében segített diákokat Magyarországról hozni itteni tanulmányokra. Hat év után a program megváltozott és az ösztöndíjakat itteni magyar diákok számára biztosították. A 24 pályázó közül kiválasztott első ösztöndíjas Dudás Ági, a Sacred Heart University diákja volt 1987-ben. Ő aztán sikeres programozó lett a Tyco Healthcare vállatnál. Jóska megalapította a “American Hungarian Heritage Association” szervezetet, amely magyar származású diákokat segített tanulmányaikban.
Belelapozva a Magyar News régebbi számaiba olyan cikkeket találunk, amelyek beszámolnak amerikai magyar eseményekről, otthoni emlékekről, nevezetes helyekről, történelmi hősökről. Itteni magyarok emlékeztek meg szüleik, nagyszüleik küzdelmeiről, akik munkája alapította meg “Magyar Amerikát”. Olvashatunk neves amerikai magyarok eredményeiről, mint például Bíró László golyástolláról, Puskás Tivadar telefonközpontjáról, vagy a Molnár Ágoston által alapított New Brunswick-i Magyar Hagyományok Múzeumáról. Láthatjuk Alex Kvassayt, amint kitűzi az amerikai zászlót az északi sarkon.
Megszólalnak Magyarországi tapasztalataikról amerikai utazók is. Megrendítő volt a Floridában élő G.J. Bolick visszaemlékezését olvasni az 1999. octóberi számban , aki 1956-ban katonai szolgálatot teljesített a budapesti amerikai követségen, és annak dunaparti épületében élte át a Kossuth téri lövöldözést. De olvashatunk a Kárpát-medence országaiban történő eseményekről is, így a szlovák-ukrán határral elválasztott Szelmenc község kálváriájáról. Ha egy újabb 56-os emlékművet lepleztek le Amerikában, vagy amerikai kezdeményezésre Kaposvárott, láthatjuk az események képeit a Magyar News-ban.
2007. május 4-én Mikolai Éva, a Pannonia Klub elnöke, a Connecticuti Magyar Kultúrális Egyesülettel (HCSC) együtt, Balogh József munkásságát életmű díjjal tüntette ki, egyben felköszöntve őt 85-ik születésnapján. Jóskát Somogyi Balázs, a HCSC elnöke ezekkel a szavakkal üdvözölte: “Vannak példamutató magyarok, akik történelmi szerepet töltenek be egy közösség életében, anélkül, hogy annak különleges jelentőséget tulajdonítanának vagy munkásságukért köszönetet, hálát igényelnének. Életüket, fáradozásaikat következetes elkötelezettség és példamutató fegyelem jellemzi. A Connecticut-i magyarság valóban kivételesen szerencsés abban, hogy soraiban ilyen egyénként munkálkodhatott és munkálkodik BALOGH JÓZSEF”.
Papp László
comments powered by Disqus