Hírek

Márton Áron emlékezete

Az alábbi tudósitás a Magyr Nemzet 2003 február 24.-ei számában jelent meg

Kovalszki Péter Márton Áron emlékezete
2003. február 24.

Varga Klára

Seregély István érsek megnyitotta a Márton Áron erdélyi püspök emlékére rendezett kiállítást
Fotó: Burger Zsolt

A Terror Háza Múzeumban Seregély István érsek pénteken megnyitotta a Márton Áron erdélyi püspök emlékezetére rendezett kiállítást. Márton Áront 1938-ban szentelték erdélyi püspökké. 1944. május 18-án felemelte szavát a zsidók deportálása ellen. „A testvériség kötelezettsége fennáll mindenkivel szemben. Nem lehet jogok, nyelvek, vallások, elvek, politikai felfogások alapján elnevezni az embereket testvérnek és nem testvérnek” – mondotta néhány évvel később. 1944 és 1950 között a nagy román nacionalizmus és kommunizmus jogtiprásaival szemben lépett fel. 1949 júniusában letartóztatásba helyezték, majd 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Az utolsó szó jogán a hadbíróság előtt ezeket mondta: „Megdöbbenve hallgattam a vádiratot, mely szerint én Tito jugoszláv marsallal és Rajk László magyar belügyminiszterrel szövetkezve és a jelenlegi barátaimmal meg akartam buktatni Románia kormányát. A leghatározottabban kijelentem, hogy én ezekkel az úriemberekkel soha semmilyen kapcsolatban nem voltam, és soha semmiféle összeesküvésben vagy kormányellenes szervezkedésben nem vettem részt, és ilyen szervezkedésről nem is hallottam. Ami a másik vádpontot illeti, amely szerint a békeszerződések tárgyalása alkalmával indítványoztam egy olyan új határ megállapítását, amely lehetővé tenné több mint egymillió Romániában élő, magyar nyelvű testvérem visszatérését a magyar nyelvközösségbe, megfelel a valóságnak, és ezért vállalom a felelősséget. Sőt, kérem a bíróságot, vegye tekintetbe, hogy én voltam a kezdeményező, és mindenért engem terhel elsősorban a felelősség.”
A Terror Háza Múzeum a kápolnaszerűen berendezett kiállítóteremben méltó emléket állított a példaadó életet élt püspöknek, ugyanakkor kialakítói mindent megtettek annak érdekében is, hogy a látogató mindent megtudhasson Márton Áronról és koráról. A templomi padsorokkal szemben hatalmas keresztet látunk, mely a Márton Áron életének egy-egy pillanatát ábrázoló fotókból áll. Minden egyes képecskét egy-egy mécses világít meg. A falakon a legszívdobogtatóbb Márton Áron-idézetekből olvasható egy csokorra való. A monitoron szemtanúk, paptársak, kutatók szólnak a korról és Márton Áronról.
A terminálon olvasható Márton Áron élete, a Márton Áron-breviárium, püspöki körlevelei, beszédei, dokumentumok, információk meghurcoltatásáról, Románia története, Erdély rövid története, a gyulafehérvári püspökség rövid története, valamint a csíksomlyói kegyhely leírása és még sok más kapcsolódó, akár tudományos kutatást szolgáló írásos anyag. A templomi padokban a román egyházüldözések fekete bőrbe kötött anyagát tanulmányozhatjuk, s közben egy régi felvételről a budapesti eucharisztikus kongresszus himnusza szól folyamatosan.
Aki a hatalmas tömeget vonzó megnyitón nem tudta kellő mélységben tanulmányozni a kiállítási anyagot, bizonyára örömmel veszi, hogy ma 10 órától a Terror Háza Múzeum ingyenesen és meghosszabbított nyitva tartással lesz látogatható
comments powered by Disqus