Kapuk a Central Parkban
Február 12-én napfelkeltekor különleges esemény örvendeztette meg New York lakosait, valamint azt a sok ezer turistát, akik erre az alkalomra érkeztek a városba. A neves bolgár művész, Christo és francia felesége, Jeanne-Claude ekkor "leplezte le" legújabb alkotását, a Central Park 23 mérföld ( 37 kilométer) hosszú sétáló útjait végig kisérő kapusorozatot. A 7500 öt méter magas vázra erősitett aranyló szinű lobogóval feldiszitett "kapusor" alatt egész hétvégén ezrek és százezrek sétáltak, fényképeztek és élvezték a különleges ajándék feletti örömöt.A nagyléptékű, szabadtéri "heppening"-ek alkotója Párizsban a Pont Neuf hidat, Berlinben a Reichstag épületét "csomagolta be" ezüst szinű lepelbe, Japánban egy mezöt és Kaliforniában 24 mérföldes területet takart be kék ernyőkkel. Miamiban a Biscayne Öböl szigeteit rózsaszinű takaróval fedte le. New Yorkra már 27 évvel ezelőtt szemet vetett és nem tántoritotta el az sem, amikor a városi vezetők 1981-ben mereven elzárkóztak a park feldiszitésének engedélyezése elől. Pedig, amint ez most fényesen igazolódott, Olmsted, a park tervező mérnöke másfél évszázaddal ezelőtt a parkot a tömegek számára, mintegy az " emberek eszményei és képzelete" kifejezőjének szánta.
Alexander Jackson Downing 1850-ben javasolta egy központi zöldterület létesítését a városban. A terület kisajátítását New York állam törvényhozása 1853-ban hagyta jóvá, majd a tervezésre pályázatot írtak ki. A nyertes Calvert Vaux építész és Frederick Law Olmsted kert-tervező közös javaslata lett. A munka irányításukkal 1857-ben kezdődött és valamikor a 60-as évek közepén fejeződött be.
Most a ragyogó napsütésben hullámzó embertömeg, fényképezőgépekkel megrakodva, gyerekek és kutyák kiséretében "lábával szavazott" a művész eszményei és képzelete mellett. Mellesleg New York város számára a 23 millió dolláros ajándék a tömeges túrista forgalom révén hatalmas hasznot eredményezett.
A Central Parknak magyar vonatkozású emléke, hogy minden valószinűség szerint ott dolgozott az 1848-as szabadságharc legendás katonája, Asbóth Sándor, aki alezredesi rangban Kossuth szárnysegédje volt. A szabadságharc bukása után 1851-ben Amerikában telepedett le, majd ott résztvett a polgárháborúban. Frémont tábornok vezérkari főnökeként szolgált. A háború után Grant elnök nagykövetté nevezte ki Argentinába. Ott is halt meg 1868-ban, ahonnan tetemét 1990-ben hozták vissza az Egyesült Államokba, hogy az arlingtoni hősök temetőjében helyezzék örök nyugalomra.
Asbóth mérnökkari tisztként kezdte pályafutását és első amerikai éveiben is műszaki munkakörben dolgozott. A magyar köztudatban az terjedt el, és időnként újra meg újra felbukkan a hír, hogy ő tervezte, "alkotta természetes tájjá" New Yorkban a hajdani lápvidéket, amely most a híres Central Park területe. Valószínű, hogy Asbóth, mint földmérő , geodéta, vagy hasonló műszaki munkakörben dolgozott a park építésénél.
Kevesen érzékelik, hogy egy 843 acre ( 340 hectár) nagyságú park fenntartása évi 20 millió látogatóval mekkora gondot és felelősséget jelent a városnak. Nem csoda, hogy mind a karbantartás minősége, mind a közbiztonság egyre romlott, mig 1980-ban egy társadalmi szerv, a Central Park Conservancy vette kezébe az ügyek intézését. Ez aztán magán alapitványok és támogatók segitségével 300 millió dollár befektetéssel mintaszerű rendet teremtett. Ma is a karbantartást végző munkások háromnegyedét ez a szervezet foglalkoztatja.
A kezdeményezés sikerére jellemző, hogy azóta egyre több város és létesitmény követi New York példáját. Boston, Stamford, a Bronx River, a Merritt Parkway parkjait ma egy-egy Conservancy gondozza. Peter Szabó, a Merritt Parkway Conservancy ügyvezető igazgatója szerint ez a leghatásosabb módja annak, hogy a közületi és magán pénzforrásokat és lehetőségeket hasznositsák.
A Kapuk lobogói sajnos csak 16 napig diszitik a Central Park sétányait. Aki teheti még február 27-e előtt menjen el és élvezze a természet és művészet nagyszerű összhangjának ajándékát.
Papp László
comments powered by Disqus