Hírek

Állampolgárság, honosítás

Aki a világhálón a december 5-i népszavazás hireit követte úgy érezhette magát, mint az autós az országúton: „Aki nálam lassabban cammog az hülye, aki gyorsabban száguld az őrült". Alig múlik el nap, hogy a levelek, cikkek, hiradások ne szidnák azokat akik NEM-el szavaztak, vagy ne magyaráznák, hogy miért nem lehetett rossz kérdésre jó IGEN-t válaszolni.

Akik a magyar nép távolmaradását, jó részének nemleges álláspontját kárhoztatják elitélik a kormányt, a pártokat, a politikai elit tagjait. Nem restellik a hazaárulás, a nemzet ellensége vádját emlegetni. Erdélyben az üzleti kirakatban „Magyarországiakat nem szolgálunk ki" feliratok jelennek meg. Érdemes háromszéki költő visszautasitja a Magyar Köztársaság kitüntetését..

Pedig ma már csaknem mindenki egyetért abban, hogy a kérdést rosszkor, rosszul és a rossz megfogalmazó tette fel. „Nem tudjuk, hogy a több mint nyolcvan éve megoldatlan állampolgársági ügynek a hirtelen ránk köszöntő rendezése milyen hatást váltana ki" - idéztük Duray Miklóst a népszavazás előtt az A. M. Népszavában ( 2004 november 26) . „Nem tudjuk, hogy...milyen elszivó hatással lenne a trianoni határon túl élö magyarokra. Hogyan befolyásolná a különbözö társadalmi, müveltségi, korosztályi csoportok viselkedését. Milyen hatással lennének a szülöföld népesség megtartó erejére? Nem tudjuk, hogy a jelenlegi magyarországiak hogyan viszonyulnak az ügy rendezéséhez. Ha vannak félelmeik, azok milyen eredetűek?”

Egy pozitiv eredménye mégis lett a népszavazásnak. Nyilvánvalóvá vált, hogy az államhoz, nemzethez való tartozás kérdését, valamint az ezzel szervesen összefüggő bevándorlási, honositási kérdések megoldását nem lehet tovább halogatni. A kormány is lépésre szánta el magát. A Miniszterelnök néhány héttel ezelőtt megbizta Avarkeszi Dezsőt az MSZP parlamenti képviselőjét, hogy mint a letelepedési, bevándorlási és honositási ügyek kormánymegbizottja dolgozzon ki egy törvényjavaslatot a külországokban élő magyarok érdekében.

A kormánymegbizott március 16-án a New York-i Fő konzulátuson találkozott az amerikai magyar egyházak és szervezetek néhány képviselőjével, hogy tájékoztassa őket a tervekről és kikérje véleményüket, tanácsaikat. Avarkeszi úr a vacsoraasztal körüli beszélgetés során elmondta, hogy milyen ellentmondásokat kell majd az új törvénynek feloldani. „Bár a kormány és a parlament továbbra is a környező országokban az ott élők lakóhelyén való maradását és az ottani boldogulásuk szolgálatát tartja elsődleges szempontjának, nem zárkózhat el az elől, hogy megkönnyitse azoknak a Magyarországra való áttelepülését és honositását, akik mindenképpen a szülőföld elhagyása mellett döntenek. Inkább találják meg új otthonukat nálunk, mintsem szétszóródjanak a világban."

A mai törvények értelmében ha egy külföldi állampolgár Magyarországon kiván letelepedni és meg akarja szerezni a magyar állampolgárságot, a bürokratikus huzavona és az előirt várakozási idő együttesen kilenc évet is kitehet. A terv és elképzelés az, hogy akik maguk, vagy felmenőik egykori magyar állampolgárságát igazolni tudják azonnal letelepedhessenek és az állampolgárságot egy év alatt elnyerhessék. Arra a kérdésre, hogy milyen igazolásokat kell ezzel kapcsolatban felmutatni, a megnyugtató válasz szerint a levéltárak és egyházi anyakönyvek elégséges adatokkal tudnak szolgálni.

Nehezebb kérdés azoknak az ügye, akik országaikban maradva szeretnék a (kettős) magyar állampolgárságot, valamint az ezzel járó magyar útlevelet megszerezni. A terv szerint, akik azt igénylik, olyan utazásra jogositó dokumentumot kapnának (esetleg ingyenesen) amivel nemcsak Magyarországba, hanem az EU országaiba is beléphetnek. Akik nem laknak Magyarországon, természetesen nem tudnak egy ottani szavazókörzetben bejelentkezni, igy nem szavazhatnak. Megneheziti a szavazást az is, hogy a magyar választójog kettős rendszeren alapszik. Egyszerre szavaznak listára és egyénre a választók. A beszélgetésből úgy tünt, hogy ebben a kérdésben még sok vitára és megoldás keresésre lesz szükség.

A jelenlevők kitértek az amerikai magyarok és szervezeteik megmaradásának kérdéseire is. Hangsúlyozták, hogy az Amerikában sikeres és ugyanakkor Magyarország iránt elkötelezett, de magyarul már nem minden esetben beszélő társadalom nagy értéke az országnak. Mig az anyaországnak kötelessége támogatni őket és velük a kapcsolatot ápolni, az amerikai magyarok sokkal többet tudnak adni mint amit kapni szeretnének.

Papp László comments powered by Disqus