Fórum

Kedves testvéreim, e pár sort, pünkösd nagyhetében, Afrikából, Burundiból küldöm, a világ egyik legszegényebb országából. Pár éve még háború dúlt itt , nyomai ma is látszanak, nemcsak a járőröző katonák jelenlétében, hanem abban a nagyfokú nyomorban és szegénységben, mely számunkra teljesen elképzelhetetlen.

Itt én vagyok az u muzungu, kirundi nyelven a fehér, a kívülálló, az idegen. Ha meglátnak, udvariasan megbámulnak, a Tovább >>

­­Egy hét múlva kezdődik az EPMSZ 40. jubileumi hete. Ez alkalommal kivánom felküldeni a tizévvel ezelőtti, harmincéves találkozóról készült jelentésemet, melyen negyedmagunk-Bőjtös László és Györgyi illetve Repolski Mária és jómagam- résztvettünk.

Ezen irás kisebb szerkesztéssel az Európa Keresztútjain (Basel-Budapest,2003) c. EPMSZ kiadványban került publikálásra.

E kötet recenziója az MBK archiv-honalpján az alábbi cimen Tovább >>

„Húsvét ünnepe előtt történt, Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor a világból vissza kell térnie az Atyához, mivel szerette övéit, akik a világban maradtak, mindvégig szerette.” – Jn 13,1    „Amikor a százados a történteket látta, dicsőítette az Istent, s azt mondta: Ez az ember valóban igaz volt.” – Lk 23,47Kedves testvéreim! Szeretettel köszöntöm mindnyájukat, hálát adva Istennek, hogy nagypénteken együtt fordulhattunk Tovább >>

­A magyar lelkületű unitarizmus Éltető Lajos szerint három alapelven nyugszik: szabadság, türelem és józan ész. Az unitárius szentháromság azonban nem létezhet a kovász szerepét betöltő párbeszéd nélkül. A szabadság mások meghallgatására irányuló készség nélkül a hordószónokok szabadsága: mindenki elmondhatja a véleményét, s ki-ki csatlakozhat a számára szimpatikus táborhoz, de az eltérő véleményű csoportok tagjai nem érintkeznek Tovább >>

­(Magyarságkép a 20. században. Limes tudományos szemle, 2008.2. 147-154.)

­A földrajzi távolság és a két ország eltérő nagysága, politikai súlya következtében az Egyesült Államokban jórészt nem is beszélhetünk Magyarország-képről. A XIX. században viszont Amerika kisebb, Magyarország pedig jóval nagyobb volt, akkor a művelt rétegek kölcsönösen tudtak a másik országról. Az 1848/49-es magyar Tovább >>

2004. febr. 18-i előadás - Történelmi Társulat, MTA

A „népi demokráciák” és a „hidegháború”

1941-ben születtem, és ugyan Budapest ostroma alatt súlyosan megbetegedtem, majd életem két harmadát egy kommunista diktatúrában ­éltem le, s ebből kifolyólag értek hátrányok, mégis szerencsésnek tartom magamat és egész Tovább >>

Churchill brit miniszterelnök Anglia történelme legremekebb órájának nevezte, amikor 1940 nyarán a megnyert légicsatával megakadályozta Hitler tervezett partraszállását. 1848/49 és 1956 mellett Magyarországnak 1989 is legremekebb órái, legnagyobb teljesítményei közé tartozik.

A történelem nagy fordulópontjairól, az okokról, a főszereplőkről és a következményekről, sosem fognak véget érni a Tovább >>

Ezelőtt a háborúban Nem követtek semmi elvet, Az erősebb a gyengétől Amit elvehetett, elvett.

Most nem úgy van. A világot Értekezlet igazgatja: S az erősebb ha mi csinyt tesz, Összeűl és – helybehagyja. ­

(Arany János: Civilizáció – 1877 körül)

Az 1878-as berlini kongresszus után, negyven évvel az I. világháborút lezáró békék aláírása előtt Arany János szinte megjósolta, ami az 1919-es párizsi Tovább >>