A világirodalom egyik legszebb szerelmes költeménye
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak elôtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará be a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár,
Még benne virit az egész kikelet,
De ime, sötét hajam ôszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.
Elhull a virág, eliramlik az élet...
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet Tovább >>