Fey László: Menni, maradni?

A kivándorlást elősegítik a vészmadarak is. Azok, akik a valóban meglevő bajokat eltúlozva tálalják, végveszélyről, nemzethalálról, kilátástalan helyzetről huhognak. Akik azt hajtogatják, hogy semmit sem haladtunk, csak morzsákkal szúrják ki a szemünket, helyzetünk napról napra rosszabb. Akik azt állítják, hogy közösségünk vezetői áruló gazemberek, és román érdekeket szolgálnak. Aki ezt elhiszi, igyekszik innen elmenekülni.

Nem segítik elő Tovább >>

Madarász Géza: Ötvenhatos pillanatképek

Szives engedelmetekkel én is be szeretnék állni az emlékezők táborába.

Az EMLÉK egész éven át, elfeledve, ott nyugszik ifjúságom boldog-békés idejének temetőjében. A tömeg-emlékezés hullámai csak októberben kavarják fel a sírt és támasztják fel az EMLÉKET. Ilyenkor elvonulok a sarokba, s miközben mélázva csavargom múltam pesti sikátoraiban, simogatva lapozom a hajdani személyi igazolványom, melynek rózsaszin lapjairól huncutúl vigyorognak rám a Tovább >>

Nyugati Hírlevél

http://www.hhrf.org/nyugatihirlevel/ Megjelent a Nyugati Hírlevel újévi, 83. száma

Gellérd Judit: Erdélyi Passio

A kolozsvári Gregorian Társaság értékes irodalom- és zenetörténeti ritkaságnak számító, kéziratban levő anyagot szeretne megmenteni és közkinccsé tenni: egy ősi, erdélyi Passio és Jeremiás Siralmak szövegét és zenei anyagát szeretnék CD-ROM-on kiadni, beleértve a zenei anyag élő előadását is, melyre Kolozsvárott a Böjt időszakában kerülne sor. A CD-ROM-ról a felvétel nemcsak meghallgatható, de a Passio szövege és kottaanyaga is mindenki által Tovább >>

Éltető Lajos: Amikor még nagyhatalom voltunk

Amikor még nagyhatalom voltunk: Bosznia-Hercegovina, az Osztrák-Magyar Monarcia Irákja A boszniai-hercegovinai expedíció török tartományban csinált rendet, ahonnan már vagy 200 000 ember menekült volt el a Monarchia területére; Filipovics császári és királyi táborszernagy vezetésével szerb felkelők s lázadó török zászlóaljak leverésére indult, 1878 júliusában. Andrássy Gyula külügyminiszter úgy vélte, „az okkupáció simán és vérontás nélkül Tovább >>

Böröndi Lajos: Visszanézve

Nem bírunk ki több megváltást Uram! Egy kis szünetet rendelhetnél el a boldogításban. Élni szeretnék, nem naponta elégni új es új forradalmi lázban. (A lelőtt diákot lóistállóba húzták, szalmával letakarták, mint az elhullott állatot. Elszámoltak vele már előtted Istenem a magyaróvári vadállatok?) Réten sétálni, majd hanyatt feküdve elrágcsálni egy keserű ízü fűszálat. Kedvesünk bőrén időztetni szánkat, míg szél fújja levetett Tovább >>

Sztáray Zoltán: Portlandi séta

Sztáray Zoltán levele Éltető Lajosnak Kedves Lajos! Tisztelettel jelentkezem. Azután, hogy tegnap megjártam a kórházat és ma reggel végigcsoszogtam az alsó víztárolót. Nem könnyen, de haza is értem. Egyedül unalmas, így mindig igyekszem valamilyen témát, problémát, emléket az agyamba erőltetni, és így nem annyira unalmas a csoszogás. Ma reggel Bodnár Gáborral gyalogoltam. Azaz nem gyalogoltam, hanem lovagoltam szeretett hazánk legészakibb táján, a Tovább >>

Örök értékek...Márai gondolat-gyűjtemények

Könyvajánlót írni megtiszteltetés, de egyben felelősség is. Megrettent a tudat, hogy a soraim hatással lehetnek arra, hogy valaki a kezébe veszi-e az adott könyvet, vagy sem. De a felelősség, úgy érzem, kötelességet is hordoz magában. Kötelességem tisztelettel adózni az író-költő előtt, aki nem volt rest fényt mutatni az éjszakában, s utat engedve a sebezhetőségnek levetkőzni a közöny páncélját, hogy szavakba öntse: miért érdemes élni, halni, s min Tovább >>

Lipták Béla: Csoóri Sándor esszéje kapcsán

Olvashattuk Csoóri Sándor bölcs és aggódó sorait a világméretű közönyről, lelki veszélyeztetettségünkről, a pénz terrorjáról és arról, hogy csak a kultúra vethet gátat a mai világban dühöngő nihilista materializmus árjának, mert az a legfontosabbat, a közös műveltséget, a közös nyelvet, tehát a nemzeti közösségeknek az összekötő kapcsait támadja. Figyelmeztet, hogy a műveltség restaurációjához először nyelvünket kell visszahódítanunk, majd Tovább >>

Csoóri Sándor: Védőoltás?

Csoóri Sándor a magyar irodalomról, Adz Endréról, Júzsef Attiláról, Babitsról, Kosztolányiról, s a kultúráról. Megjelent a Magyar Nemyet 2005. dec. 24-i számában. Szinte magamtól is meghökkenve jegyzek föl naplómba egy erőszakosan rám törő, hajnali gondolatot. A gondolat lényege az, hogy korunk szellemi, lelki, politikai járványai ellen éppúgy védőoltással kellene védekeznünk, mint a pestis ellen, a mocsárláz ellen vagy a fölöttünk Tovább >>

Olvasás: 112225