Szabó Árpád unitárius püspök: Új ég és új föld
Történelmi pillanatot élünk át az újév reggelén. Magunk mögött hagyjuk nemcsak az elmúlt évet, de közösségi és nemzeti létünk történelmének egy darabját is – mert amikor átlépünk az új esztendőbe, előttünk szélesre tárja kapuit Európa s mindaz a szellem, kultúra és érték, amit ez a kontinens jelképez és képvisel. A 21. században, amikor a világ az egymástól való kölcsönös függést egyre fokozódó jelenségként éli meg, fontosabb, mint bármikor, hogy az európai népek az érdeklődés, a tolerancia és szolidaritás jegyében közösen munkálkodjanak.
Ezért választottam a Jelenések könyve prófétájának látomását, amely kifejezi elvárásainkat és reményeinket. „És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt… Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velünk fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük. És letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jel 21, 1.3-4)
A látomás új képe „új eget és új földet” mutat. A prófétáknál szólal meg a reménység, hogy Isten teremtő akaratával új eget és új földet hoz létre, amelyből hiányzik mostani világunknak a mulandósággal, gyarlósággal és bűnnel összefüggő minden baja és nyomorúsága. E szerint ebben az új teremtésben az ember tiszta örömben és boldogságban él, és csak Istennek szolgál. Ezért az újév küszöbén Isten felé fordulunk, aki „hajlékunk volt nemzedékről nemzedékre” és kérjük Őt, hogy indítson el és vezessen az új ég és új föld útjain. Bátran és félelem nélkül nézünk a jövőbe, még ha az ismeretlen is számunkra, mert bízunk Isten ígéretében. Így tekintünk most is bizakodással a jövő felé, mert tudjuk, hogy azt boldoggá tenni, magunknak boldogságot, jólétet teremteni, elsősorban rajtunk múlik, a mi közös feladatunk. A várt új világ előfeltétele az új ember. Mi vagyunk az új világ lehetősége, de akadálya is. Aki békésebb világ után vágyik, először maga béküljön meg haragosaival. Aki testvéribb világot akar, először maga legyen testvére felebarátjának. Aki szabad világ után törekszik, először maga szabaduljon fel a rossz rabszolgaságából. Aki pedig azt akarja, hogy szeressék, először maga ajánlja fel szeretetét másoknak.
Az ember önmagában kicsi és erőtlen. Nagy eszmékre és igazságra van szüksége, hogy azok szolgálatában kiteljesedhessék és embersége mások számára is éltető erővé váljék. A tervezés az élethez tartozik. Számot kell vetnünk tehát a lehetőségekkel, hogy mire készüljünk fel. Ennek érdekében az újévben is folytatnunk kell küzdelmünket a belső megújulásért, a minőségi élet megerősítéséért. Tovább kell mélyítenünk valláserkölcsi életünket, fokoznunk a templomlátogatást, tudatosítanunk kell az unitárius hit- és életfelfogást minél szélesebb körben. Nagyobb gondot kell fordítanunk gyermekeink valláserkölcsi nevelésére, a konfirmációra. Fejlesztenünk kell gyülekezeteink belterjes életét a bibliaórák és szeretetvendégségek által. Fokozzuk a családlátogatást híveink lelkigondozása érdekében, hogy hidat építhessünk a család és az egyház között. Azért imádkozunk, hogy Isten adjon erőt és jó egészséget gyermekeinknek, ifjainknak, nőknek, férfiaknak és öregeknek. Áldása nyugodjék meg templomainkon és otthonainkon, falvainkon és városainkon, teremjenek bőséggel földjeink s a szellem gazdagítsa és édesítse életünket ízes gyümölcseivel. Legyen béke a szívben, az emberek között és az egész világon.
2006. dec. 22.
comments powered by Disqus