Kartai Zsuzsa: A legszomorúbb barakk
Gondolkozzunk a vészforgatókönyvön: "győz" a népszavazás. Amennyiben győzelemnek nevezzük, hogy a háziorvosok elesnek a megnövekedett jövedelmüktől, a kórházak, rendelőintézetek korszerűsítésére az elkövetkezendő években se jut több, az egyetemi tanárok arcpirítóan alacsony bérük miatt továbbra is kénytelenek gazdagabb országokban munkát vállalni, egyetemeink, kollégiumaink felszereltsége, a hazai diplomáink színvonala továbbra sem éri elé az európai átlagot.
A nép tehát úgy dönt, jó neki így is, háziorvosait, kezelőorvosait megfizeti zsebből, csak éppen ezekből a milliárdokból nem lesz kórházi fürdőszoba, röntgen, lélegeztetőkészülék. Hiszen a hálapénz bérkiegészítés, adó, beruházás abból nem lesz. Semmi baj, akik a népszavazást kigondolták, legfeljebb külföldre mennek egy-egy bonyolultabb műtétért, ahol esetleg magyar orvos műti őket, akinek csak külföldön van módja a korszerűbb technikával megismerkedni. Gyermekeik hozott előnyeiket kihasználva - hacsak nem téved az aranyifjú rossz utakra - minden bizonnyal jó eredménnyel felvételizik, államilag finanszírozott diplomát kap, vagy külföldön szerez európai színvonalú diplomát.
Ha a "nép" sokallja a vizitdíjat, napidíjat, tandíjat, legfeljebb korán hal meg, annyival is kevesebb nyugdíjat vesz föl, gyermeke pedig legfeljebb nem végez egyetemet.
A külföldi turisták már leszokófélben vannak rólunk. Félpályás útlezárások, dugók, fenyegető demonstrációk, tojások röpködnek érvek helyett. Idegen nyelveket nem beszélünk, nem szeretjük még a pirézeket sem, hát még a cseheket, németeket. Barátságtalan ország ez! Itt magyarellenes az antifasiszta, és a szólásszabadság része az életveszélyes fenyegetés. Az ebédet kétszer fizettetik meg, a szeszt ablakmosóból nyerik, a síneket, bronzszobrokat ellopják, a temetőkből a virágok, kövek után olykor kilopják még a csontokat is. A hagyományos magyar leleményesség nem való a külföldinek. Hát még ha tudná, hogy a betegbiztosítás itt annyira általános, hogy a 10 millió magyar több mint 11 millió biztosítási kártyát tart forgalomban. Már az is feltűnt Európának, hogy Magyarországnak nagyobb a termőföldje, mint a területe, legalábbis a földalapú támogatást igénylők szerint.
E szegény ország aktív népességének igen nagy része minimálbérért dolgozik, viszont ugyanennek a népességnek több mint a fele autón jár. Kétségbeejtően sok a munkanélküli. Még szerencse, hogy jó részük szorgalmasan dolgozik, csak az állam nem tud róla.
Ez a "magyarellenes", "hazaáruló" kormány pedig hadat üzen a magyar hagyományoknak, és azt próbálja elhitetni, hogy a ravaszság nem okosság, sőt. Ha majd az egykori feketemunkás, borravalóból élő alkalmazott nyugdíjba megy, megláthatja, megérte-e évtizedeken át elkerülni az adót és a járulékot.
A legnagyobb ellenzéki párt ellenállásra buzdít. Annak is van hagyománya a XIX. századból. Csakhogy akkor a forradalmunkat leverő osztrákoknak nem fizettünk adót, most pedig saját magunkat csapjuk be. De a Fidesz szerint nem Magyarországnak árt a közterheket kikerülő önzés, hiszen a kormány "idegenszívű", nekik ártani pedig hazafias kötelesség. Legalább eltakarodnak. Majd a magyar magyar kormány megmutatja, hogy lehet adócsökkentéssel növelni a kiadásokat. Majd akkor béke lesz. Hiszen miért is fizessen bármennyit is a beteg a gyógyulásért, a diák a tanulásért? Fizessen mindenki! Hiszen az egészség, a tudás nem üzlet! Az üzlet csúnya, becstelen dolog, idegen a magyar néptől! Üzletelni csak szeméttel, ukrán cigarettával, "hagyományőrző" fegyverekkel, zászlókkal, egyenruhákkal szabad!
Véletlenül alkalmam nyílt a népnek egy olyan tagjával is találkozni, aki nem sokallja a napidíjat. Hályogműtétje volt nemrég egy vidéki kórházban. Kilencszáz forintot fizetett a végén, ennyi volt a napidíj. Mellette egy román állampolgár feküdt. Neki ki kellett fizetnie a hályogműtét árát: 145 ezer forintot. Kiszámította: ez tízévi "SZTK"-befizetésének felel meg. "Ja, ezért kevés a biztosítás!" - mondta. Vannak ugyanis "idegenszívű" magyarok, akik tudják, a műtő, a laboratórium, a tanterem, az orvosok, a tanárok pénzbe kerülnek, csak az a kérdés, ki fizet.
Azt hallom a miniszterelnöktől és az SZDSZ elnökétől, hogy nyertes népszavazás esetén sem kell lemondanunk az emberhez méltó ápolásról, értékes diplomáról. Csak valahonnan máshonnan be kell szedni azt a cirka 50 milliárdot, amit a "győzelem" kivesz a közös zsebből. Forgalmi adó? Ingatlanadó? Jövedelemadó? Járuléknövelés? A népszavazásig lehet válogatni.
A magyar modell megbukott. Ügyeskedésből többé nem lehet megélni. Nem tudunk mástól, csak magunktól lopni. A károsultak ugyanis mi vagyunk. Nehéz lesz megtanulni, hogy becsületesnek lenni a legjobb üzlet. A népszavazás jó lecke lesz. Még az is lehet, hogy megnyerjük. Mi. A nép.