Dialógus

A kettős állampolgárságról

MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE
Szlovákiai Országos Tanács
29 augusta 10, Léva, 93401 Tel.: 0902-40-22-21, ggyula@index.hu


VÉLEMÉNY A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG KÉRDÉSÉRŐL ÉS A KÜLÖNBÖZŐ HATÁSTANULMÁNYOKRÓL.
A magyarországi hírközlő eszközökben számos álláspont hangzik el a 2004. dec. 5-i népszavazásról. Ezen a népszavazáson a jelenlegi Magyarország területén élők - Magyarország állampolgárai - arról döntenek, hogy a történelmi magyar állam jogfolytonosságát élvező állam állampolgársága kiterjeszthető-e határokon túl élő személyekre, akik magukat szívósan magyarnak és semmi másnak nem tekintik. A kérdést a határokon belüliek és kívüliek szemszögéből is tárgyalják. Mindenki a maga értelmi, műveltségi, iskolázottsági színvonalának, magyar, vagy idegen ideológiai meggyőződése alapján. A kérdéshez ezért részrehajlástól mentesen kívánunk szólni.

Nem igaz, hogy a sok millió határon túli magyar terhet jelentene a jelenlegi magyar állam számára. Éppen ellenkezőleg. Határozott előny, hogy ezen magyarok képzettsége, vagyona, területi elhelyezkedése bekapcsolódik pl. a magyar gazdasági életbe. Lássunk néhány példát: A. A jelenleg Magyarországon legálisan dolgozó, javarészt ingázó magyarok évente kb. 40 milliárd Forintot fizetnek évek óta a magyar államkasszába adóként. Ebből a hatalmas összegből toldozza-foltozza a magyar állam pl. az iskolaügyet, egészségügyet, stb. B. Számos Magyarországra települt multinacionális, sőt magyar cég is fontolgatta, hogy a jelenlegi áldatlan gazdasági környezet és a magas költségek miatt fölszámolja tevékenységét és más országba költözik. Ezzel sok ezer magyarországi munkahely szűnt volna meg. Az ország belsejében sok esetben ez meg is történt. A határhoz közel eső területeken azonban (Esztergom, Győr, Komárom, Rétság térségében) az oda telepedett cégek rájöttek, hogy a határon túl hatalmas, képzett magyar tömegek vannak, amelyek munka nélkül tengetik életüket, és amelyek hajlandók kevesebb bérért dolgozni. ?gy a vállalatok gazdaságosságát ezzel a munkaerővel megőrizhették. Ezek a vállalatok nem számolták fel telepeiket és nem hagyták hátra a magyarországi munkanélküliek ezreit, éppen ellenkezőleg ezek a munkahelyek is megmenekültek és a cégek bővíteni kezdték termelésüket. Pl. a Suzuki Esztergomban 65 ezerről 300 ezerre növeli az évi gépkocsi kibocsátását, ezzel új ipari megrendelések, újabb munkahelyek születnek, újabb vállalatokat vonzanak a térségbe. Ennek következtében a magyarországi munkavállaló további jól fizető munkahelyekhez, biztos megélhetéshez jut. Ettól függetlenül vannak felelőtlen politikai csoportosulások amelyek a tájékozatlan magyarországiakat a határon túli magyarok ellen uszítják. C. Senki sem hívja fel a figyelmet arra, hogy az ingázó, határon túli magyar munkaerő milyen HATALMAS TERMELÉSI ÉRTÉKET hagy az országban. Ezt az értéket úgy számíthatjuk ki, ha a határon túliak magyarországi jövedelmét megszorozzuk a termelékenységi mutatóval. Ez a hatalmas megtermelt érték a forgalomban lévő, vagy forgalomba hozott többlet fizetőeszközzel kerül szembe. Csökkenti az inflációt, az árakat. Árstabilizáló hatása van, a tőkefelhalmozásról, tőzsdére való hatásról nem is szólva. Mindezt a ?Hatástanulmányok? íróinak illő volna tudniuk. D. A bér formájában megkeresett forintot részben beváltják, vagy saját számlán magyarországi bankokban marad. A külföldre kerülő forintot pl. a kereskedők magyarországi rendeléseikben használhatják fel, ami munkahelyeket teremt Magyarországon. A jegybankoknak is üzletet jelent ez pénz. A Magyarországon, bankokban tartott összegeket a bankok kihelyezik. Ezzel munkahelyeket teremtenek, beruházásokat segítenek. Ezért érdemes bevezetni, hogy a fizetéseket a vállalatok hazai bankok számláira utalják át, amit a határon túliak bárhol, kártyával felvehetnek, akár a gyárudvaron elhelyezett vállalati pénztárgépekből. Ez az eljárás a családi takarékoskodás kultúra fejlődését segíti. E. A jövedelemhez jutó, eddig nyomorban élő, határon túli magyarok a saját szülőföldjükön végre rendezhetik életüket, segítik hozzátartozóikat, csökken az elvándorlás, az elmenekülés. Fejlődhet végre az iskolaügy, kultúra, egészségügy. Könnyebben jutnak hitelhez, könnyebben indíthatnak családi vállalkozásokat, fejleszthetik háztartásukat, a háztájit, maguk művelhetik kis parasztgazdaságaikat, több gyermeket vállalhatnak otthon, szülőföldjökön. Vállalkozásaikhoz partnereket kereshetnek Magyarországon, akik úgyszintén terjeszkedhetnek és erősödhetnek. A határon túliak jövedelmük egy részét Magyarországon

2.o.

költhetik el. Vehetnek pl. Suzuki kocsikat, kihasználva a gyár előnyös ajánlatait. Ezzel új piacokat szereznek és segítik a gyárakat, bedolgozóikat. F. A kettős állampolgárság bevezetése által a magyar állam stagnáló gazdasága dinamikus fejlődésnek indul. Ezért érdemes az Európa Uniós alapokból erőteljesen támogatni a határvidék gazdasági életének, iskolaügyének, életviszonyainak fejlődését. Fel kell számolni az elmaradottságot, ami a magyar oldal megcsonkult településeinek, lakosságának is határozott érdeke. Minden olyan eljárást, bürokratikus beidegzettséget fel kell számolni, ami ezt gátolja. G. A kettős állampolgárság azokat a jogokat adja vissza, amelyek bármely más többségi személy számára természetesek. Megszünteti a másodrendűség, harmadrendűség és a jogtalanság állapotát. A határon túli magyar egyenrangú szuverén egyénné válik saját szülőföldjén, hiszen a kettős állampolgárság személyi autonómiát és szuverenitást jelent. Nevezzük akár ?esélyegyenlőségnek?, amit pl. Milton Friedman Nobel díjjas amerikai közgazdász az amerikai alkotmány legfontosabb elemének tart. Csoda talán, hogy ekkora gazdasági hatalommá nőtték ki magukat rövid kétszáz év alatt? H. A határon túliak nem jelentenek terhet a magyar egészségügynek. Elég ha a magyarországiaknak felszámolt költségeket számolják fel nekik a jelenlegi, turistáknak megszabott árak helyett, s amit saját biztosítójukkal, vagy más, elfogadható fizetési módon rendezhetnek. A lényeg az, hogy a határon túliakat és a magyarországi orvosokat, intézményeket ne üldözzék azért, mert egymással egészségügyi problémákra megoldásokat keresnek. ?gy az egyik gyógyuláshoz juthat, amit otthon a határon túli szülőföldjén nem tud megoldni, míg a másik jövedelemhez jutna, amitől jelenleg elesik.

Pozsonyban azzal érvelnek, hogy az Európa Unióhoz való csatlakozás szükségtelenné teszi a kettős állampolgárság intézményét. Ezeknek a politikusoknak nincs felhatalmazása választóiktól arra nézve, hogy ilyet állítsanak. Ha a magyar lakosságot megkérdezik, a válasz ennek az ellenkezője. A magyar politikai vezetésnek a választókra kellene figyelnie és nem arra, hogy hol, milyen kompromisszumot köthetnek. A Felvidék magyarlakta vidékein hatalmas a munkanélküliség, ami a kormánypolitika eredménye. Célja a magyar közösség ellehetetlenítése. Minden nemzetközi programot és hazai jövedelmet északra, szlovák területekre irányítanak és a betelepülő magyar vállalatokat is arra kötelezik, hogy északra költözzenek. A magyar vidék gazdasági problémáira nem kapunk megoldást. A magyar iskolaügy továbbra is fejletlen és kiszolgáltatott. A magyar iskolákban képtelenség ebben a politikai helyzetben a minőségi oktatás felé megindulni, pedig a műveltségi, képzettségi színvonal emelése minden korban létkérdés volt és az ma is. Ahol ez megindul, ott az oktatásért felelősöket lehetetlenné teszik. A Benes törvények hatályban vannak. A kollektív jogfosztás és bűnösség szellemisége következtében a magyar lakosságot kisemmizik. Az alapszerződésekkel pedig a sok ezer éve itt élő magyar lakosságnak az alapvető őshonossági jogait törölték el. Magyarul is beszélő egyénekké váltak, akiknek a történelmi és kollektív jogait ?megszüntették?. Azokat a jogokat, amelyeknek gyakorlatát sokezer éven át a magyar társadalom alakította ki, de azokat is, amelyeket a modern jogtudomány kollektív jogokként ismer. Ezekre a problémákra a kettős állampolgárság a megoldás. Amit semmilyen magyarországi politikai csoportosulásnak nincs joga megtagadni az erőszakkal a határon kívülre szorított magyaroktól. Mint ahogyan arra sincs joga, hogy félretájékoztassa, félrevezesse a magyarországi közvéleményt. A magyar nemzetnek bármely más nemzethez hasonlóan elemi joga egységben élni, élvezni ennek határozott előnyeit, és ezt az ősi jogát semmiféle - pl. 8 évtizedes - politikai, ideológia ?kísérlet? alapján nem lehet tőle elvenni.

A magyar társadalom a magyar egység kiteljesedése által megerősödik, és ezzel ősi, sok ezer éves hagyományt folytat a Kárpát-medencében. Ilyen szellemben cselekedtek nemzetünk nagyjai is: a honszervező Árpád házi királyok, a Rákócziak, Széchenyi és Teleki Pál. Őket követni nem ?szégyen?, mégha ezen a tájon évtizedek óta arra tanítottak bennünket - határon innen és határon túl -, hogy nemzeti hagyományainkat, örökségünket, nyelvünket szégyelljük, tagadjuk, elveszítsük. Ma olyan magyar egyéniségekre van szükség, akik ezt megértik, és nem azokra, akik a romlást, menekülést, pusztulást, nyomort, szellemi hanyatlást és Trianont szolgálják. A sok problémával küzdő mai Magyarország számára a magyar egység pártatlan támogatása a Kettős Állampolgárság bevezetése által hosszú idő óta az első bölcs lépés saját helyzetének javítása érdekében.

Léva, 2004. November 4. Geönczeöl Gyula, elnök
























comments powered by Disqus