Beszámoló

Letöltés pdf formátumban

ITT-OTT TALÁLKOZÓ 2014. augusztus 16-23
Somogyi Balázs (Cheshire, CT)

Az ITT-OTT Találkozó, valamelyes ké­séssel, vasárnap reggel kezdődött. Kovalszki Pé­ter gondnok bevezető szavaiban köszöntötte az egybegyűlteket, és egy rövid flm formájában, bemutatta az MBK-t érintő elismerést a május ban megtartott HAC- rendezvényen.

Cseke Péter, a Kolozsváron élő flológus szociográfus-médiaszakértő professzor ''Erdélyi Változások és Változatlanságok” címmel tartott egy elmélyülten részletes beszámolót, amely realisztikus teljességre törekedett, így a gondokról, a negatívumokról is beszámolt – az erdélyi magyar népesség csökkenéséről (asszimiláció, elvándorlás, gyenge népszaporulat az okai között), a javak visszaszerzése körüli nehézségekről, az oktatás gondjairól. Ezt ellensúlyozták némileg a pozitívumok – a székelyföldi közbirtokosság visszaállítása, a nagyvárosi szórványgondozás ki­alakulása, az egyházi intéz ményrendszerek és tulajdonok bár rész­leges helyreállítása, s a visszatelepülés megindulása – egyáltalán: a tényekkel való szembenézés és a feladatok felismerése, negyven nyomorúságos esztendő után…

Harminchárom amerikai magyar nyert el magyar állam­polgárságát a következőkben. Bencsik Zita a New Yorki Magyar Főkonzulátus vezető konzulja adminisztrálta az eskütételt. Ez az aktus ismét emlékezetesen felemelőnek bizonyult; valóban fontosnak tekintjük azt, hogy ez az ITT-OTT keretében zajlik le.

Sebestyén Aba az “Erdélyi Kortárs Költők” műveiből adott elő meggyőző jártassággal és elsőrangú előadói készséggel. Sok olyan tehetséges erdélyi költővel ismerkedhettünk meg, akiről eddig vajmi keveset tudtunk. Ez a hiány még természetesen pótolható.

“Lételemünk a zene” képezte Gulyás Ferenc bemutatóját. Gulyás Ferenc szellemes módon térképezte fel a hangszerek történetét és meggyőző módon illusztrálta a ritmus – fúvos és húros hangszerek szerepét a magyar népmuzsikában. Több fatal “vendég” művész – többnyire az MBK fataljai – egészítették ki a produkciót.

Ferenc megérdemelten nagy sikert aratott, és bemutatóját dübörgő tapsvihar jutalmazta.

A forróhangulatú este méltó befejezést nyert, amikor Bokor Erika és Megyeri József jóvoltából és az ő szakértő előké szítő munkásságuk következtében, palacsinta készült óriási mennyi­ségben, és jó hangulatúan hangos közösségi “ismerkedés” zajlott le a 47-es kabinban.

Másnap, P. Kiss Barnabás “Igeliturgiá”-jában, mondanivalóját a “sziklára építő ember” példázatára alapozta. Hosszasan utalt Szent Istvánra, nemzetépítő első királyunkra. A szolgálat végén, felszólította a résztvevőket arra, hogy azokkal fogjanak kezet, akik iránt kikötéseik vannak. Nem nagyon akadt ilyen.

Bőjtös László “MBK Diaszpóra koncepciója” címmel tar­tott eszmefuttatást, és a Magyar Baráti Közösség nemzeti el­kötelezettségét vizsgálta meg. Idézett – többek között – Sütő Andrástól, Czine Mihálytól, Köteles Páltól, Görömbei Andrástól. Valamennyien az MBK összmagyarság iránti elkötelezettségét hangsúlyozták, domborították ki.

Kovalszki Péter, MBK gondnok vezette be “Média és Kommunikáció a Szétszórtságban” című kerekasztal beszélgetést, amely a kommunikáció fontosságát boncolgatta a magyar csoportok, magyar szervezetek működésében. Az érdekes beszélgetésben Lauer Edith, Bencsik Zita, Ludányi András, Cseke Péter, Maros Zoltán, Megyeri József, Tussay Szilárd és Csibi Lóránd vettek részt.

A “Gyanta Együttes” ez évben is remekelt. Hangversenye keretében, széles skálán és hitelesen szólaltatta meg az erdélyi muzsikát. A “Gyanta,” Ifj. Magyar Kálmán irányítása alatt, tanított, lelkesített és szórakoztatott. Vendégművészekként fatal énekesek és táncosok, legtöbben a Körösi Csoma Sándor gyakornokai is szerepeltek a műsoron.

A koncert után, táncház keretében, az Együttes húzta a “lábalávalót.”

Négy órát vett igénybe Tanácsülésünk, ennek keretében, megtárgyaltuk ügyes-bajos dolgainkat, és örömmel vettük tudomásul, hogy anyagi helyzetünk valamivel kedvezőbb az elmúlt évekéinél, a találkozónkon résztvevők száma mintegy negyvennel emelkedett az elmúlt évihez viszonyítva. Kiértékeltük az idei Találkozó fejleményeit és eredményeit.

Tradicionális piknikünk ez alkalommal is népszerű és hangosan vidám eseménnyé vált.

Az étel, mint általában mindig, bőséges volt ez alkalommal is. A túlsó partról, magasból, Gulyás Feri tárogatószólója indította meg a műsort. A “Gyanta” kesergőt játszott, majd Gödölley Dódi átélten és magas színvonalon elmondta a Sinka balladát. A műsorban szerepet vállaltak Bencsik Zita, Cseke Péter, Gulyás Ferenc, Juhász Imre Atya, Sebestyén Aba, a Körösi Csoma Sándor ösztöndíjasaiból és a helyi fatalokból összeállított énekkari együttes, valamint meglepetésként két muzsikus, János és Józsi, Szeged környékéről. Nagy sikert aratott a Gulyás-Juhász “kettős” szereplése és a közös zenei produkció, amelyet a “Gyanta” és a szegedi művészek közös próbálkozása eredményezett. Az est, tábortüzes háttérrel, Kálmánék muzsikájával és közös énekléssel zárult. Somogyi Balázs töltötte be a műsorvezető feladatkörét. Forróhangulatú este volt ez valóban!

Augusztus 20-án, szerdán, tizenhat fatal KCSP-ösztöndíjas és cserkész vonult fel: beszámoltak feladataikról és élményeikről. Valamennyien pozitívan nyilatkoztak munkásságukról, melyeket a helyi közösségek igényeinek megfelelően végeztek és végeznek. Jelenleg “utódokat” keresnek, akik átveszik tőlük a “stafétabot”-ot. Erősen reménykedünk abban, hogy a KCSP folytatólagossá válik.

A Pavlish Bernadette Könyvklub keretében, Bokor Erika és Kovalszki Péter érdekes beszámolót tartottak. Polcz Alaine pszichológus és író volt, aki progresszív nézeteket vallott és valósított meg a gyermekgondozás és a beteg, majd haldokló gyermekekkel, az elmúlás előtt állókkal kapcsolatos ellátás területén. Polcz Alaine Mészöly Miklós feleségeként megosztotta élményeit az íróval, támogatta munkájában, s maga is megírta utazásai, valamint kapcsolatuk történetét.

Lezajlott a Magyar Baráti Közösség Közgyűlése. Beszámo lót hallottunk a résztvevők számáról és jelenlegi anyagi helyzetünk ről, mindkettő pozitív tendenciát mutat. Ismét gondnoknak Kovalszki Pétert, míg új-visszatérő tanácsosoknak Balla Zsuzsannát, Simon Évát és Veress Jankát választottuk meg. Janka a KCSP keretében tartózkodik az USA-ban, és rövidesen visszatér Magyarországra. Természetesen rendszeres kapcsolatot tart fent a Magyar Baráti Közösséggel a jövőben is. Minger Róbert elfogadta az ifjúsági tanácsosi jelölést. A Közgyűlés jóváhagyta a beszámolókat és elfogadta a jelöléseket.

A Bocskai Rádió vezetője a rendszeres híradásra buzdított bennünket – ugyanakkor arra ösztökélte az MBK-t, hogy mutasson befogadó készséget a legújabb magyar bevándorlók irányában. Fontosnak tartotta azt, hogy az MBK működése megnyilvánuljon az ITT-OTT Találkozó előtt és után is.

Az esti program keretében, Sebestyén Aba a “Tér” című mono-drámát adta elő Bólyai János hitéről, gyötrelmeiről és szerelmeiről. A monodráma Kocsis Sándor műve alapján készült. Bólyai, a matematika korszakalkotó teoristája, önmarcangoló, elégedetlen ember volt, aki életében sohasem érte el a megérdemelt elismerést. Izgága ember volt, aki rendszeresen és nagy eredményességgel párbajozott. Zaklatott szerelmi életében sohasem találta meg a “szakrális” nőt. Aránylag fatal korban, boldogtalan emberként halt meg.

Sebestyén Aba mélyen átélt, dinamikus alakítást nyújtott. A közönség osztatlan lelkesedéssel fogadta a produkciót, és hosszas ovációval jutalmazta a művészt.

Gulyás Ferenc ismét remekelt, amikor bemutatta Kalotaszeg magyar népviseleteit. Egy megzenésített házi áldást is demonstrált, és ezt az MBK-nak dedikálta. Értékes flmanyagot vetített le, és ebben megcsodálhattuk a kalotaszegi népművészet gyönyörűségeit. Kellemes meglepetésnek bizonyult Bognár Erzsébet családkutatással foglalkozó beszámolója, (“Az őseink bennünk élnek”).Tanácsokat adott a mormon adatbázisok és a magyarországi levéltárak használa­tával kapcsolatban. Megnyerte a közönség osztatlan érdeklődését.

Cseke Péter, Fülöp László és Ludányi András élénk érdeklődés mellett frissen megjelent könyveiket mutatták be.

A Körösi Csoma Sándor gyakornokai és mentorai “Ahogyan mi látjuk“ címmel kerekasztal beszélgetés keretében értékelték ki a program eddigi tapasztalatait. Az általános vélemény értelmében az ösztöndíjasok beváltották, illetve túlhaladták a hozzájuk fűzött reményeket. A már második évében lévő program nagyszerűen halad. A beszélgetést Hegedűs István moderálta, és Grauzer Csilla, Megyeri Csilla, Krémer Sándor, Kovalszki Péter, Dobri Kata, Endrődi Judit, Sívó Márta, Veress Janka valamint Somogyi Balázs voltak a “beszélgetők.”

Sebestyén Aba, Balla Zsuzsánna inspirált zongorakíséretében sanzonokat, dalokat és slágereket adott elő, nagy sikerrel. Meg­győzőnek bizonyult Bencsik Zita énekes részvétele. Zita, a New Yorki Konzulátus vezető konzulja énekes dizőzként is remekelt.

Ludányi András vezette be a “Cseh Tibor Tábortűz”-et, amely nemesen egyszerűnek és meghatónak bizonyult. A KCSP ösz­töndíjasai is hatékonyan részt vettek a műsoron. Gulyás Ferenc lant- és tárogatószólói is meghatározó értékűeknek bizonyultak a hangulat elmélyítésében.

A pénteki nap a magyar szervezetek bemutatkozásával kezdődött. A Chicago-i, Ann Arbor-i, Minnesota-i, Cleveland-i és Wallingford-i szervezetek mutatkoztak be és ismertették működésüket. Bokor Erika, Grauzer Csilla, Lauer Edith, Minger Hajnal, Nádas Gabriella és Somogyi Balázs kaptak szót ebben a témakörben. Nádas Gabriella beszámolt az erdélyi református kollégiumok eredményes támogatásáról.

Somogyi Balázs “Igék és Dallamok” címmel tartott előadást a magyar irodalom zenei összefüggéseiről.

Az esti program keretében, a legfatalabb MBK-sok mutatták be tudásukat és tehetségüket, énekeltek, táncoltak és verseket mondtak. Ez alkalommal is nagy sikert arattak.

Gulyás Ferenc színes beszámolót tartott Rózsa Sándorról, a betyár-haramiáról, aki börtönben töltötte el életének utolsó szakaszát, és aki hatvanöt éves korában “gümőkórban” halt meg. Rózsa Sándort harmincegy ember halálával vádolták. A beszámolót Rózsa Sándorral és a betyárvilággal kapcsolatos zenei szemelvények tarkították: az MBK “zenekara” nagy sikerrel szerepelt az est folyamán, természetesen Gulyás Ferenc irányítása alatt.

Egy rögtönzött “Táncház” követte a műsort.

A 2014-es ITT-OTT Találkozó Kovalszki Péter gondnok szavaival zárult. Ismét bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk ”együtt” élni és sikeresen ’’együtt” alkotni a “szétszórtságban.”

Következő ITT-OTT Találkozónkat 2015. augusztus 15 - 22. között rendezzük meg, természetesen ismét a Reménység Tavánál.