ITT-OTT találkozó a reménység tavánál
(2003. augusztus 16-23)
Somogyi Balázs
A Magyar Baráti Közösség ITT-OTT Találkozóját 1975 óta rendezi az Ohio-i Reménység Tavánál (Laké Hope State Park, Zaleski). Az ezévi konferenciára augusztus 16 és 23 között került sor.
A nyitó Istenszolgálatot Nt. Kató Béla tartotta vasárnap augusztus 17-én, tárgyául a magyar megmaradás ügyét, feladatrendszerét választotta. Somogyi Balázs, az MBK gondnoka üdvözölte a résztvevőket.
Bálint Pataki József, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnöke, az anyaország és a kisebbségben élő magyarok kapcsolatairól szólt. Elismerte, hogy a Hivatal nem látja tisztán a nyugaton élő magyarság helyzetét és egyesületi viszonyait. A résztvevők felhívták az előadó figyelmét arra, hogy az amerikai magyarság szervezeteinek áttekintő felmérése már régóta esedékes, de ezidáig nem került lebonyolításra, ígéretet kaptunk, miszerint, Bálint Pataki József támogatni fog egy ilyen jellegű próbálkozást.
Nt. Kató Béla, a Kolozsvári Református Egyházközség megbízott püspöke, a lehetőségek reális kiértékelését és felhasználását javasolta az erdélyi magyarság „modus vivendi"-jének. Véleménye szerint, az Erdélyben élő magyar kisebbség lélekszáma pár évtizeden belül egy millió főre stabilizálódik - ez továbbra is komoly erőt és képességeiben magasszínvonalú embercsoportot jelent, amelyet támogatni úgy érdemes, hogy aktívan résztvehessen céljai megvalósításában. Kölcsönök, támogatási akciók, oktatási rendszerek bevezetése és rendszeresítése elősegítik az ottélők gazdasági és kulturális felemelkedését. Kató Béla Illyefalván már komoly eredményeket ért el e téren.
Kovács Ilona, könyvtáros-kutató, a magyarság szellemi örökségének, dokumentumainak összegyűjtéséről, megőrzéséről és hozzáférhetővé tételéről tartott beszámolót. Mindezt a budapesti Széchenyi Könyvtárban folyó kutatómunkájával hozta összefüggésbe.
Kiss Erzsébet egyetemi tanár a kisebbségi lét etikájáról és módszertanáról tartott előadást. Egyének és embercsoportok egymásiránti toleranciáját, türelmét tekinti az együttélés meghatározó alaptételeinek.
Lauer Edit vezetésével, Kató Béla, Kovalszki Péter, Ludányi András és Szekeres Zsolt - kerekasztal beszélgetés formájában, a kárpát-medencei nemzetiségi politika lehetőségeit és kihívásait tárgyalta.
Csesznegi Miklós Szegedről egy, a Magyar Baráti Közösséghez hasonló, szellemi műhely Magyarországon történő megindításáról szólt; beszámolója keretében, ecsetelte a fiatal csoport szervezési nehézségeit; ugyanakkor büszkén írta le eddigi működésük sikereit is.
A Budapesten élő Kóka Rozália a bukovinai székelyek sok nehézséggel, hányattatással megterhelt életpályájáról tartott megrendítő, bár, végső kicsengésében nem reménytelenül lehangoló beszámolót.
Nagy sikert aratott Szentkirályi Pigniczky Eszter vetített-képekkel illusztrált beszámolója a clevelandi regös-cserkészek Nógrád-megyei kirándulásáról.
A Magyar Baráti Közösség Közgyűlése megerősítette azt a döntést, amely az erdélyi falu- és közösséggondozás pártolását és a kisebbségi magyar oktatás ügyét szolgáló „Kiss Sándor Alapítvány" hivatalos megindítását tűzte ki céljául. A Közgyűlés háláját fejezte ki Hargitai Istvánnak sok éven át folytatott lelkiismeretes munkásságáért a pénztárosi és regisztrációs felelősi beosztásokban. Ádámkovics Nellyt bíztuk meg a pénztárosi munkakör betöltésével, amíg a regisztrációs feladatok lebonyolítására Megyeri József vállalkozott. Döntésre került sor tanácstagok jelölésével és a zárónyilatkozat-sajtótájékoztató jellegének tárgyalásával kapcsolatban is.
A szórakoztató-kulturális műsorok magasszínvonalúak, sokrétűek voltak. Kóka Rozália „Egy asszony két vétkecskéje" címmel szellemes, mulattató előadóesttel szórakoztatta a résztvevőket. A marosvásárhelyi Kozsik Ildikó a női jellem ábrázolását érzékeltette Arany János balladái alapján. Nt. Kató Béla szavai, Kóka Rozália énekszámai, a salgótarjáni Dűvő Együttes műsora és az „István, a Király" című film bemutatója tették emlékezetessé a Szent István-napi megemlékezést. Megrázó és felemelő volt Mécs Éva előadóestje, amely az „Elet értelmé"-vel foglalkozott.
A Dűvő Együttes népzenei bemutatója viharos sikert aratott, a salgótarjáni együttes valóban kitett magáért! Szinte fáradhatatlannak bizonyult: résztvett a nagysikerű tábortűz-szórakoztató esten, zenei sokoldalúságát bizonyította a péntek esti „Táncház-Bál"-on, és, esetenként reggel háromig játszott, szórakoztatott.
AMagyar Baráti Közösség, Pavlish Bernadetté javaslatára, megindította az MBK Könyvklub működését. Márai Sándor „A gyertyák csonkig égnek" című népszerű regényét elemeztük a hét folyamán. Rendszeresíteni fogjuk a Könyvklub munkásságát.
A magyarul nem beszélő családtagok, résztvevők érdekében, ez-évben, első alkalommal került sor angolnyelvű előadások, beszélgetések beiktatására. Beszámoltunk a Magyar Baráti Közösség történelméről, elemeztük a magyar muzsika a világ zenei életében érzékelhető befolyását, jelentőségét, és illusztráltuk a magyar konyha csodáit. Áttekintést adtunk a magyar történelem 1107 évéről és a kisebbségi lét és fentmaradás problémáiról, lehetőségeiről.
Az MBK ifjúsági csoportja állította össze a szombati zárónap Istenszolgálatát. Gondnoki „Búcsú"-val zárult a valóban sikeres, forróhangulatú 2003-as ITT-OTT Találkozó.