1956 Forradalom

Előre látható volt, kivált az áprilisi választások fényében, hogy az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójának a megünneplése nem lesz egy sima, protokolláris esemény. A forradalmat katasztrofális politikájával kiváltó MDP, majd a kegyetlen megtorlást végrehajtó MSZMP utódpártjával a forradalom résztvevőinek és azok örököseinek még akkor is nehéz lenne együtt emlékezni, ha megtörtént volna az őszinte szembenézés a magyarországi kommunizmus Tovább >>

Látó, 2006. október http://www.lato.ro „Hol a szem, szemével farkasszemet nézni? / Ki meri meglátni, ki meri idézni / az igazi arcát? / Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak / szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, / mint az olcsó gyertyák” – Babits Mihály írta 1923-ban ezeket a nem éppen ünnepi, inkább számonkérő sorokat Petőfi koszorúi című költeményében. Nemcsak Petőfiről írhatta ezt, hanem arról a történelmi eseményről: 1848. Tovább >>

1956-os esztendő magyarországi forradalma és szabadságharca a XX. századi magyar történelem kiemelkedő, világtörténelmi hatású eseménye. Az 1956. október 23-a és november 4-e között eltelt tizennégy nap a világ érdeklődésének középpontjába emelte az európai, alig tíz milliós országot. De mi is történt 1956. október 23-a és november 4-e között Magyarországon?Milyen történések vezettek a ma már csak forradalom és szabadságharcként emlegetett Tovább >>

ITT-OTT 19. évf. (1986), 3. szám, 13-15. old. Az „56-os” megnevezéssel általában azokat illetjük, akik 1956. október 23. és 1957 tavasza között hagyták el Magyarországot, s akiket a befogadó államok a forradalom, szabadságharc, avagy háború menekültjeiként vettek lajstromba. Így meghatározva a címke kronológiai és jogi meghatározás csupán, amelynek politikai tartalma nincsen, mint ahogyan a „48-as” apellációnak igenis volt hajdan, fél Tovább >>

Szeretném, ha 1956 tanulságaiból tanulna, gazdagodna az új nemzedék és nem csak a “szellemileg temetetlen” halottaink bosszúhadjárata, meg a nemzet kirablásán való siránkozás folytatódna. Mint a veszekvő unokáinak csendet parancsoló nagyapa, szeretnék én is véget vetni a marakodás, sértegetés korának, sarokba állitani azokat akik megérdemlik és a többiekkel pedig megértetni, hogy egy család tagjai vagyunk. A megbékélés persze nem jelent Tovább >>

Amíg lent folytak a szónoklatok, én szorgalmasan fényesítettem „arany” gyűrűmet, amit 36 forintért vásároltam és melynek aluminium családfájában valami réz beütés is lehetett, mert időnként szép zöld patina borította. Már-már kezdeti siker koronázta a megnyálazott zsebkendőmmel végzett fényesitési igyekezetemet, amikor Attila oldalba bökött és lemutatott a pódiumra, ahol valami tülekedés folyt a mikrofon közelében. Hirtelen csend támadt a Tovább >>

ezerkilencszázötvenhat, nem emlék, nem múlt vagy nékem, nem történelem, de húsom-vérem, lényem egy darabja, szívem, gerincem - kijöttél velem. Faludy György (részlet) Nem beszélhetünk 56-ról anélkül, hogy a legnagyobb tisztelet és meghatottság hangján ne emlékezzünk a forradalmi nép hősiességéről, áldozatkészségéről és emelkedett szellemiségéről. A nyitott ládákban gyűlő pénz, a kitört kirakatokban érintetlenül hagyott Tovább >>

Magyarországon 35 évig nem lehetett beszélni a forradalomról, legfeljebb gyalázkodással emlegetni az “ellenforradalmi bandákat”. A következő 14 év alatt a megemlékezések főleg politikai csatározásokra, az emlékezők egymásra való acsarkodására adtak lehetőséget. Most a „nagy évforduló” elindította a könyvek, visszaemlékezések, emlékműállítások özönét. Kérdezhetnénk, hogy mi a nyugati diaszpóra szerepe az ünneplésben? Az 56 Tovább >>

Ahogy a félszázados évforduló közeledik, egyre több könyv, elemzés, emlékezés lát napvilágot. Aligha tarthat számot bármelyik is nagyobb érdeklődésre, mint az a NAPLÓ, amelyet egy 14 éves gyerek, Kovács Jancsi írt azokról a napokról. „A MAGYAR FORRADALOM, 1956” írta a címlapra és folyamatosan beszámolt az eseményekről 1956. október 23-tól 1957. május 13-ig. Ekkor „megszűnt a Kossuth címer, és helyette új, csillagos, piros szalaggal átfont Tovább >>